Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)
37 3.1 A KÖTÉSKUTATÁS JELENTŐSÉGE A könyv- és könyvtártudomány átfogó kutatási területének még fiatal ága a kötéstudomány. Eredetileg a bibliofíliából nőtt ki, amely csupán a kötés művészi díszítése felé fordult. A kötéskutatásnak csak nemrégen, néhány évtizede kezd kifejlődni tudományos jellege, jellemvonásai és kutatási módszerei. Hozzájárul mindehhez az a felismerés, hogy a kötés nem egyszerűen a könyv külső burka, hanem a könyv történetére vonatkozó bizonyítékok hordozója. [103] "A művek tartalmával, szellemével és szerzőikkel az irodalomtörténet foglalkozik. A könyvtörténet a könyvek fizikai jelenségeit, köntösét, külső formáját, előállításuk módját tárgyalja, de mindenkor figyelve külsejüknek a kor eszmevilágával való összefüggésére. "[104] A figyelmet először a művészi kötéstáblák kiállításával keltették fel. Sorban jelentek meg a kiállítási katalógusok: 1889-ben Nürnbergben, 1903-1904-ben Londonban, ugyanebben az évben Bécsben, de nem maradt ki a sorból a párizsi Bibliothéque Nationale (1929) és az Egyesült Államok (1948) sem. [105] Európában az e témával foglalkozó cikkek sorozata látott napvilágot, és megszülettek a nagy összefoglaló könyvek is. [106] A könyv kötése kifejezést kétféle értelemben is használjuk: jelenti egyrészt a munkafolyamatot, másrészt a munka eredményét, a kész kötéstáblákat a gerinccel együtt. A kötés munkafolyamata több szakaszt foglal magában, az írott vagy nyomtatott ívek összerendezésétől, fűzésétől kezdve a könyvtáblák elkészítéséig, bőrrel, vagy egyéb anyaggal történő bevonásáig és díszítéséig. Amikor mi a továbbiakban kötéstáblákról, vagy röviden kötésrő l beszélünk, a fenti munkafolyamat eredményét értjük azon. A kötés nem kiegészítése a könyvnek, hanem formaadó , nélkülözhetetlen része. Nemcsak külső burka, hanem funkcionális tartozéka, éppúgy mint a nyomtatás vagy az illusztrálás. [107] Sőt, könyvön csakis a mai könyvformátumot érthetjük, amelyet a keresztény írásbeliség igénye teremtett meg. A kolostori másolók munkája csak akkor ért el a beteljesedéshez, ha a pergamen lapokat fűzték, és könyvtáblákkal ellátták. Bohatta[108] szerint a kötés abból a szükségből ered, hogy óvni kell az írott anyagot a sérüléstől és roncsolódástól. Másik feltevés, hogy e fatáblák beborítása először esztétikai törekvésből indult ki, hogy a nem szép részeket, például a fűzést a gerincen, befödjék, majd pedig, hogy díszítéssel szebbé, kellemesebbé tegyék. [109] A könyvkötői munka elvégzése nélkül tehát még nem beszélhetünk könyvről. Ezért egyértelmű, hogy a kötések vizsgálata elválaszthatatlan része a könyvtörténeti kutatásnak. A kötéskutatás éppen azzal vívta ki a könyvtörténeti stúdiumok között az őt megillető helyet, hogy a bibliofíliának tisztán művészi perspektívájából a súlypont
