Rozsondai Marianne: Anton Koberger működése és a Koberger-kötések (A MTAK közleményei 6. Budapest, 1978)

14 2.2 NÜRNBERG KOBERGER KORÁBAN Nürnberg a XV. században valóságos városállammá fejlődött. Önállóan kötött kereskedelmi szerződéseket és szövetségeket, hadat viselt, és ha kellett, megvédte magát az erőszakoskodó főurakkal szemben. Nürnberg lakóinak száma a XV. század második felében 25-40 000-re rúgott. [6] (Buda lakossága 1437-ben kb. 8 000 volt. )[7] Nürnberg fontos ipari központ volt jelentős fém- és posztógyártással. De ipara nem merült ki a fémés posztóáru-termeléssel, a nemzetközi kereskedelem számára sokféle áruval szolgált. Ez a sokoldalú ipar elsősorban a várost és környékét látta el, egynémely áru azonban messze túljutott ezen a területen. Mindenekelőtt a papírgyártásra és a könyvnyomtatásra utalunk. A nürnbergi patrícius, Stromer nevéhez fűződik az első német papírmalom, melyet a város közelében építettek 1390-ben. Feltevések szerint a Schedel-féle Világkrónika Nürnbergről készült fametszetén is ez látható a kép jobb alsó sarkában a városfalakon kívül. [8] A nürnbergi kereskedők nagyon fogékonyak voltak az új lehetőségek iránt. Ennek tulajdonítható, hogy a papírgyártás megkezdése után néhány évtizeddel a könyvnyomtatás olyan nagy jelentőségre tett szert a birodalmi városban. Ebben éppen Anton Kobergernek döntő szerep jutott. [9] Érdekes, hogy a kortárs Hartmann Schedel is Világkrónikájában a Nürnbergről szóló fejezetet rögtön azzal kezdi, hogy Nürnberg a "német föld híres kézműves háza. A folyón sok szép kőhidat találunk. Aztán meg az egész köznép vagy ügyes kézműves, az emberi szükségletekre használható és díszül szolgáló különféle csodás finom munkák és művek feltalálói és mesterei, vagy pedig leleményes kereskedők... "[10] Schedel azt sem felejti el megemlíteni, hogy IV. Károly 1356-os aranybullája szerint minden új uralkodó az első fogadó napját (Hoftag) Nürnbergben köteles tartani. 1424-től kezdve a birodalmi jelvények és a legfőbb birodalmi ereklyék megőrzésével is megbízták a várost. Az erről szóló oklevelet éppen Zsigmond magyar király, német-római császár adta ki 1424. február 9-én Budán! Nürnberg jó talaj volt mind a mesteremberek, mind a különböző művészek és tudósok számára. A város kiváló fekvése folytán korán jelentős kereskedelmi csomóponttá vált, s a fokozatos gazdasági felemelkedés kivívta számára az erkölcsi elismerést is. A XVI. század közepe táján írta meg tudósításait Johann Neudörfer [11] kortársairól, illetve a XV. századi Nürnberg művészeiről és iparosairól. Felsorakoztatja a mesterembereket: a fegyverkovácsokat, ágyúöntőket, ács és asztalos, valamint csavarkészítő mestereket, szűcsöt, selyemszövőt, szemüveg- és