Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez
83 (1) 1911 őszé n — A levelezés történetét a kezdettől 1913 nyaráig memoárjában is elmondja Csinszka. Ez a rész a Magyar Nemzetben közölt Önéletrajzban az 1977. 37, 39, 41, 43, 45, 47, 49, 51, 53, 55, 57, 59. számban található Ady tizenkét levelével együtt. A Visszaemlékezés első másfél oldala ennek az önéletrajzi résznek rövid összefoglalása. Vö. Révész Átrág I. 28-38. Az Ady-Csinszka kapcsolat kezdetére és a személyes megismerkedésre vonatkozóan 1. Ady Lajos 184-192; Bölöni 253-256, 275-280; Dénes Élet helyett 162; Ady Lajosné 278 -303; Tabéry Géza: Két kor küszöbén 212-240. (2) Első levele m — Csinszka Adynak írott levelei az "Érmindszenti levelesládá"-ba kerültek. 22 levél és 4 távirat az MTA Könyvtár, 6 az OSZK Kézirattárában, 27 pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban van. Az Önéletrajzban csak az első levelet olvashatjuk — csonkán; talán Révész szerezte meg Ady Lajostól (Magyar Nemzet 1977. febr. 13. 37. sz. 9; idézetek a levélből Atrag I. 29). A levelezésről 1. az előszót és a Függeléket. (3) Ady válasz a — Vál. lev. 386-387. (4) k.b. négy hetenként Írtunk egymásna k — A levelek jegyzékét 1. a Függelékben. Hogy menynyi hiányzik a levelekből, ma már nem tudjuk. A levelezés gyakoriságáról ellentmondóak a feljegyzések. Ady Lajos szerint "a griini hónapok alatt már szinte naponta érkeznek a levelek Csúcsáról" (186). (5) levelezésünk ... egy félévig — pausál t — 1912. júniusától 1913 január elejéig. Adyt elkedvetlenítették a Boncza Bertukáról kapott kedvezőtlen információk (1. Magyar Nemzet 1977. 51, 53. sz.). (6) Griinbe kerü l — Márc. 7-tájt érkezhetett Maria-Grünbe és júl. elején távozhatott innen (1. a Hatvanynak márc. 14-én, ill. a Kozma Andornak júl. 1-én irott levelet; ez utóbbi ItK 1961. 79). (7) a találkozás 1914. április 13-án este mégis történi k — Ady Lajos erről a látogatásról nem ir. Kovalovszky szerint azért, mert szépíteni igyekszik a történteket. Ady ugyanis Érmindszentről Csúcsára indulva "Váradon megszakította útját, és nagy mulatozások után, mámorosan szállt fel újra a vonatra. Az álomást elaludta, s Bánffyhunyadról visszafordulva, késő este, másnaposan és megviselten érkezett Csúcsára". Erről a látogatásról tanúskodik az első Csinszka vers: Vájjon milyennek láttál? (Nyugat 1914. máj. 1.) és Ady mentegetőző levele (Vál. lev. 461-462). Kovalovszky helyesen állapítja meg, hogy az időpont április vége (Dénes Élet helyett — jegyzetek 291-292). Április 14-én Dénes Zsófiának Steinfeld Nándor írja Érmindszentről: "Bandit haza kisértem ..."; ápr. 15-én Ady ir Bölöniéknek ugyancsak Érmindszentről, s lázas betegségről panaszkodik. Ápr. 19-én Érmindszentről Bölöninek: "Valószínűleg kirándulok Erdélybe". Ápr. 20-án még ugyaninnen Dénes Zsófiának: "valamelyik napon utazom, Budapest vagy előbb Erdély" (Vál. lev. 457-458). Ápr. 24én pedig már Csúcsáról küld táviratot Steinfeldnek: "Holnap reggel Pesten leszek". Tehát ápr. 23-án este érkezhetett Csúcsára, és 24-én este, vagy 25-én reggel utazott Pestre. (L. Bustya Endre hivatkozott cikke alapján Robotos 190.) (8) Nagyanyá m — Özv. Török Károlyné, sz. Boncza Berta, Csinszka apjának, Boncza Miklósnak a nővére. Csinszkát ő nevelte (1. Magyar Nemzet 1977. jan. 30. 25. sz. 9; Ady Lajos 189-192; Ady Lajosné 288-293; Dénes Akkor a hársak 235-263. (125) nagynéné m — Malvin néni, özv. Kovács Károlyné, sz. Boncza Malvin, Csinszka apjának és nagyanyjának testvére. A két megözvegyült nővér együtt élt Csúcsán, Boncza Miklós tartotta el őket (1. Magyar Nemzet 1977. febr. 9. 33. sz. 4; febr. 11. 35. sz. 4).
