Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez
97 b, osztály) költészetet. Nyugaton jött fel a nap naponta s reggel 7 órakor áldozott le a pesti kávéházakban. Keresték a homályt, a füstöt, az általános emberit, a négyszótagu rimeket, a nemzetközi nyomort s a legrettentőbb budapesti dialektust. A költői iskola látható feje persziflálta a Tisza partját, a szalonnás magyar legényt, az itteni pocsolyát, a durva magyar életet,mert a nyírott fákat szerette Versaillesből, a bókoló franciát, (gyermekeket, asszonyokat éheztetett, kinzott a háború elején), s a tiszta falusi leány helyett dal csendült a Moulin Rouge kifestett, mindennel meghasonlott tündéréről. S ma, amikor minden egyéni baj és öröm megszűnt s ott dobog mindenek szive az északi harctéren, a modern költővezér ma se altruista, ma se magyar, ma se mássa l magával és szerelmével törődik dalolván igy: Szerettem volna, hogyha untat Bolondulása a földnek, Ez a nagy vér lakodalom Cifra szűrömmel betakarom [helyesen: betakarni] Vihar elől magunkat. Sem ez az önző hang, sem a gyávaság dicsérete (az ügyész ur kiváló müérzékkel megrövidítette a "Világ"-ban e különös költeményt),nem nagy öröme a nagy magyar közönségnek" (Katolikus Szemle, 1915. ápr. 403-404). (142) "A Cifra szűrömmel — betakarni " — Cifra szűrömmel betakarva c. vers először a Nyugat 1915. február 15. számában jelent meg. A vers megjelenési ideje és Kiss Menyhért cikkének kelte azt mutatja, hogy ez a támadás nem hozható össze az Ady-Rákosi-vitával, amely október 14-én kezdődött. (143) 1916. nyarán egy kör-kérdés indul meg Erdélyben a Rákosi affair körü l — Csinszka idő-megjelölése téves. "Kolozsvári írók és esztétikusok nyilatkozata" Ady költészetéről és magyarságáról (a nyilatkozatokat S. Nagy László gyűjtötte és állította össze) a Kolozsvári Hírlap 1915 karácsonyi számában jelent meg. Itt Csengeri János, Dózsa Endre, Gyalui Farkas és Jékey Aladár nyilatoztak. A kérdésről 1. még az Ady-bibliográfia 710, 2153 sz. tételeit. (144) 1916 — őszén — Kvárt Ady — Írásban és üzenetben provokáltatja is Gyaluy t — Gyalui Farkas (1866-1952) kolozsvári irodalomtörténész, könyvtárigazgató. Ady írása, amellyel válaszol az Erdélyi Irodalmi Társaság vezető tagjainak költészetéről tett nyilatkozatára (1. az előző jegyzetet) a kolozsvári Újság 1916. jan. 20. 17. számában jelent meg. Itt Gyaluinak egy régi plágium-ügyét leplezi le, ez okozta a személyes affért. Ady a cikk megjelenésekor Kolozsváron tartózkodott, mint besorozott, katonai felmentését várta. Segédei, a meg nem valósult párbaj ügyének bonyolítói Petrichevich — Horváth Emil és Vincze Sándor voltak. (L. Brassói Lapok 1936. okt. 4. 230. sz. 17-18, Bányai Ernő cikke "Ady erdélyi barangolásai" -ról). Gyalui Farkas nyilatkozatát és a lovagias ügy jegyzőkönyvét 1. Atrag. II (pótlás a 13. oldalhoz). (144/a) Purjesz-hec c — 1. a 158. jegyzetet. (145) A harmadik sorozáso n — 1. a 137. jegyzetet. (146) Bor szem [! ] Jankó kifiguráza egy versé t — Ady 1915. május 20-i levelében írja öccsének: "A Borsszem Jankó heccelődése fáj" hiszen nekem muszáj és — nem lehet irnom" (Vál. lev. 518; Ady Lajos 207). Az élclap 1915. máj. 23. 21. számában az Életesnek látom magamat és a Nyögök s mind terhemmel c. verseket találjuk szöveghű közlésben a következő bevezetéssel: "A Borsszem Jankó számos olvasójának kívánságára — hogy minél szélesebb körben váljanak ismertekké — készséggel közöljük Ady Endrének a Nyugat 1915. máj. 16. számában megjelent két versét". A június 13-i számban A rabbiság sorsa c. verset gúnyolja ki "dr. Tömb Szilárd". Erre válaszol Ady Az érthetetlen versek c. cikkével (Világ 1915. jun. 27; megj. Ady az irodalomról 381); (1. még Révész: Atril. 181.) Ez is minden kétséget kizáróan 1915. évi esemény.
