Vitályos László: Ady–Léda–Csinszka. Visszaemlékezések és levelek a költő életrajzához (A MTAK közleményei 4. Budapest, 1977)
Jegyzetek Csinszka visszaemlékezéséhez
98 (147) fél — hogy nem a régi erejű dolgok szakadnak ki belőle ... Lajos táplálja benne ezt a hitet — Öccse "a győzedelmes és optimistán bizakodó közhangulatba" való "érzelmi és irodalmi bekapcsolódásra" biztatta, és a versek "elnagyolt megcsinálására" figyelmeztette (208). Ady elbizonytalanodásáról, önbizalma megrendüléséről 1. még Révész: Atril. 225-226, 230-234. - - Ignotus és Hatvany már a háború előtti évek Ady-lírájában is hanyatlást látott; 1. még A halottak élén c. kötet összeállításáról szóló részt. (Ady utolsó költői korszakára nézve 1. Schweitzer Pál: Ember az embertelenségben. Bp. 1969.) (148) Naponta rendes mérté k — Ady narkotikumairól 1. Kovalovszky II. 495-505. (149) menjünk Pestre fel... a felmentés érdekébe n — Nem tudjuk pontosan mikor lehetett ez az utazás. A sorozások és felmentések számát és idejét a levelezésből sem lehet pontosan követni. Adynak 1916. jan. 17-én kellett Kolozsvárra bevonulnia. Ezt megelőzően január 9-én Bölöninek és Papp Viktornak azt írja Csúcsáról, hogy egy hét múlva kell bevonulnia (Bölöni 276; Vál. lev. 584). A kényszerű kolozsvári utat megelőzően tehát nem igen járhattak Pesten. Révész szerint a felementések csak két hónapig voltak érvényesek, s újra folyamodni kellett a hosszabbításért. A sorozásokról, behívásokról 1. még Atrag. 116, 117, 119; Adyné 314, 337-338, 353, 369. (150) A Borszemf! j Jankó eset utá n — 1. a (146) jegyzetet. (151) kezdem figyelni a versei t — a "mámoros" versekről 1. Révész: Atril. 193. Ady versírási szokásairól 1. Ady Lajos 153-155. A borivás és a versírás kapcsolatáról 1. Kovalovszky II. 502-504. (152) A Csúcsai postamester ékkel is összeveszün k — Adynak, ha nem tartózkodott a fővárosban, a posta jelentette az egyetlen kapcsolatot a világgal. Állandó kapcsolatot kellett tartania a lapokkal is, ahova írt. A cikkek, versek, sokszor az utolsó napon indultak el, s a tiszteletdijat, előlegeket is sürgősen, többnyire táviratilag kérte és kapta. A postahivatalnokok vélt és valóságos mulasztásai így mindig nagyon érzékenyen érintették, s egy-egy lap, folyóirat elkallódását is sérelmesnek, büntetést érdemlő szándékos vétségnek érezte. Az itt említett összetűzés is postai küldemények elkallódása vagy késése miatt keletkezhetett. Ady panaszával Vargha Gyula államtitkárhoz, költő-akadémikushoz fordult. (Ady Vargha Gyulához írt leveleit közölte Vargha Zoltán, ItK 1960. 92-93). Az első levél keltezése a közleményben: Csúcsa, 1915 [okt. 15. előtt]. (153) Megtalálom a dugborá t — A "dugbor" kiöntésének szomorú történetét Révész Béla megszelídítve írja le (Atril. 192-193). (154) feljövünk Pestre húsvét körü l — Az 1916. február-márciusi levelekben panaszkodik Ady a reumájára: február 22-én Bölöninek (303), márc. 3-án öccsének —Adyéné 342; és márc. 14-én ismét Bölöninek (303); Március 24-én érkeznek Pestre , a. Magyar Királyban szállnak meg, s Ady "virágvasárnap [ápr. 16.] előtt pár nappal a Városmajor Szanatóriumba volt kénytelen bemenni" (Ady Lajos 211). (155) Keresztszülőséget vállalunk Schöpflinékné l — Schöpflin Aladár kisebbik fia Endre volt a ker e sztgyer e kük. (156) elkeli szállítani a Városmajor szanatóriumb a — április elejétől júniusig van Ady a szanatóriumban. Itt szívtágulást állapítanak meg. (Vál. lev. 532.) (157) "Tévedtem és tévedve " — A vers a Nyugat 1916. márc. 16-i számában jelent meg,, tehát még Csúcsán íródott. (158) Összeveszés Purjessze l — Purjesz Lajos (1881-1925) újságíró, 1913-20-ig a Világ felelős szerkesztője. Talán erre az összeveszésre vonatkozik Révész két mondata: "Fájdalmas afférje volt az egyik redakcióval, ahova állandóan dolgozott és telefonon támadta meg a szer-
