Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
50 a több forrás által történő egyidejű referáltság ténye elsősorban filológiai, irodalomelméleti, irodalomtudományi periodikumaink esetében áll fenn, és kevésbé vonatkozik a sokszor vegyes tartalmú, szépirodalmi periodikumokra. Ez utóbbi tipusu periodikumok esetében egyébként is a referáltság kérdése, már csak az ilyen jellegű periodikumok igen nagy számban való előfordulása miatt is, erősen vitatható és sok szubjektivitást magában rejtő válogatásra kényszerül. Mindezen szempontok figyelembe vételével filológiai, irodalomelméleti periodikumaink referáltsága és az ennek alapján megítélt szakmai értéke megnyugtatóan jónak mutatkozik. 5. Régészet, ősrégészet Régészeti periodikumaink referáltságának, nemzetközi ismertségének felméréséhez, a munka rendkívüli időigényessége miatt,csak két, kimondottan régészeti ill. őstörténeti vonatkozású referáló lap periodikum-bázis ára támaszkodtunk. De amint táblázatunkból kitűnik, a klasszika-filológiai és nyelvészeti referáló orgánumok, bibliográfiák régészeti folyóiratbázist is igénybe vesznek saját szakterületük anyagának minél teljesebb értékű feltárásához. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve, régészeti kurrens külföldi periodikumaink — legalábbis az általunk használt források alapján — megállapítható regisztráltsága, ismertsége alatta marad az eddig vizsgált szakokénak. Az átfedések leszámitása után 62,1 %-t kapunk. Nézzük meg, hogyan alakul a régészet esetében a több fórum által történő feldolgozottság kérdése: A szak megnevezése: RÉGÉSZET ŐSRÉGÉSZET A források száma: 1 2 3 4 5 6 7 Hány periodikumot regisztrál? 68,53 45,11 17,45 9,67 3,08 2,12 0,58 Táblázatunkból kitűnik, hogy a 146. 54 régészeti periodikumunknak csak 53 %-át dolgozza fel, referálja egyidejűleg több fórum. A több oldalról történt értékelő megközelítések adatai alapján azt állapithatjuk meg, hogy az előbbiekben vizsgált szakok bármelyikénél alacsonyabb e szakterület gyűjteményünkben meglévő periodikumainak az adott források alapján lemérhető nemzetközi ismertsége. Ezt a jelenséget talán az a tény is befolyásolja, hogy viszonylag sok olyan periodikummal rendelkezünk a régészeti szakterületen, melyet kisebb régészeti kutatóhelyek adnak ki, s mint ilyenek a nemzetközi szakirodalomban kevésbé regisztráltak. Kurrens külföldi periodikum-gyűjteményünk szakmai értékelésének utolsó szempontjaként még a 45. oldalon lévő, második értékelő táblázatunk adatainak összefüggéseiről kell néhány szót szólnunk. Ugy gondoljuk, hogy egy szakterület egyetlen gyűjteményben fellelhető periodikum-anyagának vizsgálatánál nem elhanyagolható szempont a gyűjtemény viszonya más hasonló, az országban meglévő, esetleg azonos célkitűzésű gyűjteményekhez. Sőt tovább menve, annak a számszerű összefüggésnek az ismerete, hogy egy-egy szakterület világszerte mennyi kurrens periodikummal bir, ehhez viszonyitva melyek a gyűjtemény hiányai és mennyi a szakterület országos deziderátája, mind-mind izgató kérdés, már nemcsak a szerzeményező könyvtáros, de legalább annyira a szakterület kutatói számára is.
