Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

51 Utóbbi táblázatunk adatai, legalábbis néhány főgyüjtőköri szakterület vonatkozásában, ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni. Hogy a 45. oldalon lévő táblázatunk adatait még szemléletesebbé tegyük, nézzük meg az ott bemutatott adatokat most százalékos összefüggésükben is. A forrás megneve­zése: A forrás által feldolgozott pe­riodikumok hány %-a van meg az MTA Könyvtárában? . A forrás által feldolgozott periodikumok hány %-a található meg az ország­ban más gyűjteményekben? (az MTA Könyvtárában is meglevőkön kivül). A forrás által feldolgozott periodikumok hány % -a nincs meg az ország egyet ­len gyűjteményében sem? (Országos dezlderata.) AP 55% 11 % 34 % BL 63% 6,6% 30,4% BSAA 60% 13, % 27, % BSHL 52% 12,5% 35,5% BSL 62% 10,4% 27,6% BSP 45% 9,5% 45,5% BUS 46% 3, % 51, % ML 48% 7,7% 44,3% MLA 27% 9,1% 63,9% MR 35% 17,7% 47,3% Arra a kérdésre, hogy perlodlkum-állományunk hogyan viszonylik az országban meglévő más hasonló gyűjtemények anyagához, egyértelműen pozitív választ ad a fenti adatsor. Hiszen az értékeléshez igénybe vett referáló-lapok, szakbibliográfiák, stb. ál­tal forrásként felhasznált periodikumok közül az Akadémiai Könyvtárban azok 40-60 % -a megtalálható, viszont az ország más könyvtáraiban ehhez képest elenyészően kicsi a több­let, 3-13 %-ig terjed a nyelvészet, az ókori történelem, a klasszika-filológia és az iro­dalomtudomány szakterületein. Még a matematikai periodikumok esetében sem több 5 7,7 % -nál. Tehát ezen szakterületek vonatkozásában kurrens külföldi perlodlkum-állomá­nyunk mint gyűjtemény, első az országban mind az idetartozó periodikumok szakmai szín­vonalát, mind pedig számszerüségét illetően. Itt kell megjegyeznünk, hogy az egyes források adatait csak külön-külön értékel­tük és az esetlegesen fennálló átfedések megállapítására és leszámítására, a munka rend­kívüli Időigényessége miatt nem volt módunk. Ami az országos dezlderátát illeti, érdekes képet nyerünk erre vonatkozóan Is a fenti források tükrében a vizsgált szakterületek adatai alapján. Az UL és a SCI esetőben az országos összehasonlítástól eleve eltekintettünk, mivel valamennyi szakterületre (UL), illetve a gyűjtőkörűnktől távol eső szakterületekre (SCI) vonatkozóan országos hiányfelmé­rés végzése nem vitt volna közelebb bennünket jelenlegi célkitűzésűnkhöz; ti. az akadé­miai könyvtári kurrens külföldi periodikum-gyüjtemény szakmai értékeléséhez. A többi bemutatott forrás anyaga között csak két olyan található (BUS, MLA), ahol az orszá­gos hiány magasabb százalékot mutat, mint a meglévő országos állomány. — A BUS esetében, amint erre már korábban is utaltunk, a kurrens és nem kurrens periodikumok különválasztását nem tudtuk megnyugtatóan megvalósítani és igy a mutatkozó 51 % -os országos hiány nemcsak a kurrens, hanem a régi külföldi periodikum okra is vonatkozik. Az MLA által feldolgozott és az országban meg nem lévő periodikumok nagy része obsku­rus szépirodalmi vagy vegyes tartalmú, szépirodalmat Is tartalmazó, helyi jellegű, s igy hazai viszonylatban komoly tudományos, információs értéket nem képviselő anyag.

Next

/
Thumbnails
Contents