Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
47 A természettudományokat általában tartalmazó periodikumaink esetében 43,3 % , a természet- és alkalmazott tudományokat egyaránt érintő periodikumainknál már csak 30,4% a referáltsági arány. A fizika szakterületébe vágó periodikumaink 47,4% -a tartozik a szóban forgó forrás által feldolgozottak körébe. Mindezen számadatok azt bizonyitják, hogy elsősorban a matematika, de az egyetemes jellegű természettudományi periodikumok körében is az akadémiai könyvtári gyűjtemény nemcsak számszerint jelentős, de a szakterület, ill. szakterületek jelentős periodikum-anyagát is magában foglalja. A természettudományi szakterületek vizsgálata után térjünk rá a főigyüjtőkört képező tudományágak periodikumainak értékelésére előző táblázatunk adatainak segítségével. Mint táblázatunkból elsőként kitűnik, klasszika-filológiai, nyelvészeti, filológiai, irodalmi, régészeti és őstörténeti periodikumaink szakmai értékének megközelítéséhez kilenc különféle forrást használtunk fel. A felhasznált források jellegüket és célkitűzéseiket tekintve is különböznek egymástól, de ugy véljük, éppen ezáltal biztositják a minél egzaktabb értékelés megvalósításának lehetőségét. Forrásaink között, jellegüket tekintve, találhatók referáló lapok (BSAA, BSHL, BSL, BSP), melyek egy-egy tudományterület anyagát az általuk legfontosabbnak itélt periodikum-bázis alapján tárják fel. Ezek esetében a referált periodikumok cimanyagát vetettük egybe saját periodikum-állományunkkal. Vannak forrásaink között olyan nemzetközi bibliográfiák (AP, BL, MLA), melyek célkitűzése egy tudományterület lehetőleg teljes anyagának bibliográfiai regisztrálása. E bibliográfiák periodikum-jegyzéke természetszerűleg jóval szélesebb körű cimanyagot foglal magába, mint a referáló lapokéi, márcsak az adott tudományhoz tartozó cikkanyag (rokon területek felé való), szóródásának ténye miatt is. E bibliográfiák teljes periodikum címanyaga szolgált számunkra összehasonlitási-értékelési alapként. A főgyüjtőkörön belül is bennünket legjobban érdeklő szaktudomány, a nyelvtudomány periodikum-anyagának értékeléséhez felhasználtuk még a "Maison des Sciences de l'Homme, Service d'Échange d'Informations Scientifiques" szerkesztésében, E. Benveniste nemzetközi hirü nyelvész professzor szakmai irányításával összeállított, annotált jegyzéket, mely a világon megjelenő, speciális szempontok szerint összeválogatott legszámottevőbb nyelvészeti periodikumokat regisztrálja (ML). Végül, értékelő forrásként használtuk fel — a feldolgozott periodikum cimanyagát tekintve, — a nyelvtudomány egy jelentős részletterületének , az uráli nyelveknek napjainkban (1974) megjelent bibliográfiáját (BUS), mely összeállítás a nevezett tudományterület teljes korszakát dolgozza fel, a kezdetektől csaknem napjainkig (1830-1970). A fenti források alapján összeállított értékelő táblázatunkból (41-44.p.) a humán tudományokra talán még fokozottabban érvényes szóródási jelenség mennyisége és mikéntje könnyen leolvasható. De nézzük meg részletesebben a vizsgálandó 5 főgyüjtőköri szakterületet képviselő periodikumainknak szakmai értékelését,tudománytartományonként külön-külön is, az ismertetett források tükrében a táblázat segítségével. 1. Nyelvtudomány Nyelvtudományi periodikumaink ismertsége, referáltsága egészen kiválónak Ítélhető, hiszen az átfedések leszámítása után is 86,3% -át tekinti valamelyik, vagy egyszerre több forrás is olyan jelentőségű, színvonalú periodikumnak, melyet referálásra, feldolgozásra alkalmasnak, sőt fontosnak itélt. Forrásainknak a fentiekben már vázolt heterogén jellege miatt, ugy véljük, nem érdektelen annak a szempontnak a felvetése sem, hogy a 175.58 regisztrált nyelvészeti periodikumaink közül mennyit dolgoz fel a használt segédletek közül egyidejűleg több is, és mi ennek a megoszlásnak az aránya. Erre a kérdésre előző táblázatunk adatait mintegy kiegészitő, ujabb adatsorban adjuk meg a választ:
