Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

18 találunk az irodalomban (vö. W. Webb 1969-ben irt tanulmányát stb.). Az általunk alkalmazott módszer sajátosságát mégis érdemes lesz talán néhány szóval körvonalazni, egyrészt mivel ez kissé eltér a szakirodalomban található különféle hasonló eljárásokétól, másrészt mivel az 1968-ban közreadott állományelemző tanulmányunk nem mindenkinek állhat közvetlen rendelkezésére. Nos a szóban forgó módszer lényege az, hogy a szakmegoszlás megállapításakor eltekint azon kényszertol, hogy minden folyóiratot, évkönyvet, tehát hogy minden periodikumot egyetlen szakba erőltessen. A periodikumok — és ez különösen az interdiszciplináris tudományszakokat, vagy az egyszerre megállapodásszerűen több tudományszakot képviselő periodikumokra érvényes — igen gyakran több tudományszakba sorolhatók szinte teljesen egyenlő arányban. Persze olyan eset is fennforog, hogy egy adott periodikum valóban csak egyetlen szakot képvisel. Ezt az egyenlőtlenséget azzal a fogással oldottuk fel, hogy ha egy szakozandó periodikum csak egyetlen szakot érintett, akkor az érintett szakot 1 egész számmal gyarapítottuk, ha viszont két szakot képviselt, akkor az érintett szakokat csak 0,5 - 0,5 értékkel, ha három szakterületet ölelt át, akkor e területeket 0,33 - 0,33 - 0,33 értékkel ... stb. növeltük. Az összes meglevő periodikumnak ilyen felező, harmadozó, negyedelő stb. súlypont-széttagolása után tudtuk megállapítani, hogy hány periodikumnyi anyag jut egy-egy tudományszakra. E módszer következménye az, hogy az egyes szakokat érintő periodikumok számának meghatározásakor csak ritkán kapunk egész számot, viszont ugyanakkor módszerünk jellemzője az is, hogy az egyes tudományszakokat érintő periodikum-menynyiségek összege egész számot ad és hogy ez megegyezik az állományban lévő periodikumok számával. A tudományszakok meghatározása az ETO szakrendje alapján történt. a.) Az állomány strukturális képe állománytípusonként Jóllehet tanulmányunk további részeiben mindenkor elsősorban a kurrens külföldi periodikumokra, mint az Akadémiai Könyvtár változatlanul legértékesebb állománytípusára vonatkozóan végzünk értékelő, elemző vizsgálatokat, kiindulópontként nézzük meg a kurrens külföldi periodikumok számbeli arányát a többi periodikum-állománytípushoz viszonyítottan: Magyar periodikum Külföldi periodikum Összesen: Kurrens 1966 1972 magyar 485 655 periodikum (3,82%) (5,3%) Kurrens 1966 1972 külföldi 5754 4695 periodikum (45,15%) (37,95 %) kurrensek: 1966 1972 6239 5350 Nem kurrens magyar 1966 1972 periodikum 1841 1627 (14,44%) (13,15%) Nem kurrens külföldi 1966 1972 periodikum 4664 5392 . (36,59%) (43,6%) nem kurrensek: 1966 1972 6505 7019 Magyar 1966 1972 periodikumok száma (kurrens és nem kurrens) összesen: 2326 2282 (18,26%) (18,45%) Külföldi 1966 1972 periodikumok száma (kurrens és nem kurrens) összesen: 10 418 10 087 (81,74%) (81,55%) Összes periodikumunk 1966 nov. végén: 12 744 féle 1972 dec. végén: 12 369 féle