Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

19 A fenti, típusonként tagolt állománymegoszlási képhez hozzájárult az a tény, hogy a csererevizió eredményeként, — mint már erre utaltunk — , 1257 külföldi periódikum került át a "kurrens"-bői a "nem kurrens" állománytípusba. A csererevizió állománymódositő szerepe mellett, nem kevésbé jelentős állománymódositő szerepe volt az 1974 folyamán végrehajtott nagyarányú periódikum selejtezésnek is. Ez a selejtezés, mely a csererevizió profil-, illetve állománytisztitó célkitűzését kívánta tovább folytatni, kizárólag profilidegen, szórvány, tudományos értéket már nem képviselő periodikumokra terjedt ki. Bár nem tartozik szoros értelemben dolgozatunk témaköréhez, — hiszen elsősorban a kurrens külföldi periódikum-állomány vizsgálatával foglalkozunk — , de éppen e helyütt, ugy hisszük, nem felesleges bemutatni a selejtezés adatait, mert a jelenleg vizsgált állománytipusonkénti strukturális kép kialakításában nem elhanyagolható szerepet játszottak. A selejtezés adatai: Magyar periódikum Külföldi periódikum Összesen: Kurrens Selejtezve: magyar periódikum 9(0,45%) Kurrens Selejtezve: külföldi periódikum 1(0,05%) kurrensek: 10 Nem kurrens Selejtezve magyar periódikum 324 (16,3%) Nem kurrens Selejtezve: nem kurrensek: 1979 Nem kurrens Selejtezve magyar periódikum 324 (16,3%) külföldi periódikum 1655 (83,2%.) nem kurrensek: 1979 Selejtezett magyar periodikumok száma (kurrens és nem 333 (16,75%) kurrens)összesen: Selejtezett külföldi periodikumok száma (kurrens és nem 1656 (83,25% ) kurrens) összesen: Összesen selejtezésre került: 1989 féle A fenti táblázatból kitűnik, hogy a selejtezés a nem kurrens állománytípusra, s azon belül is a nem kurrens külföldi periodikumokra terjedt ki számottevően. Ha most visszapillantunk az előző, tehát a jelenlegi helyzetet bemutató adatsorokra, ismerve a befolyásoló tényezőket (csererevizió, selejtezés), az állománytipusonkénti megoszlás 1966-hoz képest bekövetkezett változásai könnyen érthetővé válnak. Melyek is ezek a változások? A kurrens magyar periodikumok számának alakulását, illetve az abszolút szám természetes növekedését az évek során újonnan indult magyar periodikumok állománybavétele magyarázza. A legjelentősebb változás éppen a bennünket közelebbről érdeklő kurrens külföldi periodikumok körében tapasztalható, ezek száma 1059-el lett kevesebb 1966-hoz képest; konkrétan a csererevizió és az azt követő évek szerzeményezési politikájában bekövetkezett, a profil szempontokat sokkal inkább szem előtt tartó cseretevékenység következtében. A nem kurrens magyar periodikumok abszolút számának csökkenése a selejtezés kapcsán következett be. Végül mind a cserereviziós tevékenység, mind a selejtezés együttesen és jelentősen befolyásolta a nem kurrens külföldi periodikum-féleségek számának alakulását, mintegy 7%-os növekedést eredményezve napjainkra ebben az állománytípusban. Jóllehet kurrens külföldi periodikum-féleségeink abszo-