Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)

IIl. A feldolgozott anyag elemzése

38 nyelveken megjelenő periodikumok egyre nagyobb arányban törekszenek arra, hogy nyelvi korlátaikat valamilyen világnyelven, — esetleg többön — közzétett kivonattal hidalják át. Az Akadémiai Könyvtár gyűjtőköri kötelezettsége — tudniillik hogy egyik fő gyűjtőköre az orientalisztika — is bizonyos fokig előmozdítója ennek a fenti táblázatban tükröződő nyel­vi sokrétűségnek. Ebben az esetben a szakkutatók számára természetesen már nem áll fenn nyelvi probléma. A periodikumaink nyelvi megoszlását bemutató táblázatunkból még két összefüggés­re szeretnénk utalni. Az egyik az, hogy 1966-hoz képest az egyes nyelveket képviselő perío­dikumok abszolút számában történtek ugyan változások — nagyrészt csökkenések — még­is az egyes nyelvek egymást követő gyakorisági sorrendjében meglepően kevés eltérés mutatkozik. A második észrevételünk az egyetlen figyelemreméltó változásra utal, arra, hogy a több nyelven megjelenő periodikumaink száma 1972-re 26 %-kal megnövekedett. Ez utóbbi jelenség feltehetően összefüggésben áll azzal a tendenciával, hogy nagy folyő­iratkiadó vállalatok (a Mouton, a Springer stb. ) mind gyakrabban tartják fontosnak újonnan inditandó periodikumaik nemzetközi jellegének, hangsúlyozását az egyazon folyóiratban több nyelven (természetesen világnyelven) való közlés lehetőségének biztosításával is. Az 1966. évre vonatkozóan végzett használatelemzésünk kiterjedt a kurrens kül­földi periodikum-állomány használatának nyelvek szerinti megoszlására is. Ezek az ada­tok jelenlegi periodikum-állományunk nyelvi megoszlási képének értékeléséhez is felhasz­nálhatók. 1966-ban az összes használt kurrens külföldi periodikumnak 83.35%-a volt a világnyelven megjelenő periodikum. Az 53 különféle nyelven megjelenő periodikámból,a­mely 1966-ban kurrensként járt könyvtárunkba, 31 különféle nyelven olvastak, a nem használt 22 nyelv közül 17 az orientalisztika területére esett, melynek használati adatai­ra vizsgálatunk nem terjedt ki. A jelenlegi állomány (1972) használatának nyelvi megosz­lására érdemben csak egy későbbi használatelemzési tanulmányban térhetünk ki. f.) Közelítő eljárások az állomány szakmai értékének megállapításához H. Zenker 1968-ban a "Bibliothekar" c. szaklapban tanulmányt jelente­tett meg az állományfejlesztés prognosztikus szempontjainak kérdésköréről. Ebben arra hivja fel a könyvtárak szerzeményezőinek figyelmét, hogy az állományfejlesztésnél három szempontot kell mindenekelőtt tekintetbe venni: 1, a strukturális tényezőt, amely az állo­mány alapstruktúrájának mindenkori tekintetbevételét jelenti a szerzeményezés folyamán; 2. a célirányosságot, ami az állomány egy előre kitűzött nagyságának és minőségének el­érésére vonatkozik és a 3. az állandó szükségletnek megfelelő hatékonyságot, mely a használók mindenkori kutatási igényeinek szakirodalommal történő optimális ellátását van hivatva biztosítani, az intézmény funkciója által megszabott könyvtári program keretében. Szerinte a könyvtári állomány alakulása társadalmilag és intézményileg meghatározott, de a használók is befolyásolják. Szerintünk, H. Zenker állományfejlesztésre vonatkozó szem­pontjai adott, már meglévő állományok értékelésénél is felhasználhatók. Mindenesetre óv­nak bennünket attól, hogy egy-egy könyvtári állományt, esetünkben az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum-állományát, az intézmény funkcióitól elvonatkoztatva, önma­gában próbáljuk értékelni. Más értéket képvisel még egy szakmailag elsőrangú periodikum is, ha olyan gyűjteményben van, ahová a főgyüjtőkörét tekintve tartozik. Egy primér geo­lógiai folyóirat is csak a könyvtár legősibb , megőrző funkciójának részese lehet egy klasszika-filológiai, humán gyűjtőkörű gyűjteményben, — hogy egészen szélsőséges példát említsünk, — mig egy geológiai szakkönyvtárban elsőrendűen fontos kutatási eszköz lehet. Tehát a fenti elgondolásokat tekintetbe véve, egy állomány értékelésekor a funkcionális tényezőt a gyűjtőkör és az szabja meg, hogy az olvasók milyen réte­gei igényeinek kielégítését kell az illető könyvtárnak biztosítani. Ez az un. szakmai ér­téke egy periodikum-gyüjteménynek, változhat is; bizonyos szakterületek kiemelt kutatási

Next

/
Thumbnails
Contents