Bükyné Horváth Mária: Az Akadémiai Könyvtár kurrens külföldi periodikum állománya az 1970-es években (A MTAK közleményei 3. Budapest, 1977)
IIl. A feldolgozott anyag elemzése
39 programja a szakterület periodikumainak "értékét" adott kutatási intézmény könyvtárában 111. gyűjteményében növelheti is, vagy ellenkező esetben, egy téma kutatásainak befejezésével, annak részterületi kérdéseivel foglalkozó szakperiodikum pillanatnyilag veszíthet információs értékéből. Bizonyos tipusu könyvtáraknak, igy elsősorban az általános jellegű tudományos nagykönyvtáraknak feladata azonban az olyan interdiszciplináris tudományterületek periodikumanyagának a gyűjtése, melyeknek még nincs, vagy nem is lehet meghatározott kutatási helyük, illetve ugyanilyen felelősséggel tartoznak az induló uj tudományterületek szakirodalmának beszerzésével kapcsolatban, sok esetben az illető kutatóhely kijelölését, megszervezé- • sét megelőzve, hogy a később felmerülő információs igények kielégithetőek legyenek. Bizonyos tudományos előrelátás kell, hogy jellemezze a szerzeményezési munkát, amennyire ezt az anyagi erőforrások, munkaerő gondok és egyéb objektiv feltételek lehetővé teszik. Az ilyen periodikumok esetében a szakmai érték későbbi növekedésével kell számolni. Mindezen elvi szempontokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy igen nehéz valamiféle szakmai értékelését adni, egy eredetét és szak szerinti hovatartozását tekintve is igen szerteágazó gyűjtemény kurrens külföldi periodikum-anyagának, mint amilyen az Akadémiai Könyvtáré. A szakirodalmat bemutató fejezetünkben már több külföldi szerző állományértékelési módszerét ismertettük. Anélkül, hogy felesleges ismétlésekbe bocsátkoznánk, ismételten utalnunk kell M.B. Cassata és G. L. Dewey (6.p.), W.Webb (8.p.), valamint H.Goldhor (8.p.) állomány-értékelési kísérleteire, ill. módszereire. Mind az emiitett szerzők, mind a szakirodalomban általában egy-egy állomány szakmai értékének megállapításával foglalkozó kutatók — pl. A. H. Helal 1970-ben megjelent tanulmányában is — , módszereikben általában közös alapról indulnak ki. Ez a közös alap a vizsgált állományrésznek vagy szakterületnek referáló lapokkal, szakbibliográfiákkal való összevetése és a referáltság tényének vagy mértékének felderítésével megközelíteni az illető állomány szakmai értékét. Ez a módszer periodikum- vagy könyvállomány esetében egyaránt használatos. A 41-44. oldalon bemutatásra kerülő, összefüggő táblázatunk célja az, hogy az általunk vizsgált akadémiai könyvtári kurrens külföldi periodikum-állomány szakmai értékét a szakirodalomban már ismert módszer utján, de egyéni elgondolás szerint összeválogatott bibliográfiák, referálólapok, katalógusok segítségével próbálja meghatározni. A felhasznált, de magában a táblázatban csak sziglájukkal szereplő források bibliográfiai leírása a kővetkező:
