Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteménye

jenek, Ligeti Lajos akadémikusnak kezdeményezésére 1949-ben került napirendre egy keleti könyvtár alapítása. A könyvtár létrehozása hatalmas szervező munkát, gondos mérlegelést és a szűkös anyagi lehetőségek jó koncentrációját igényelte. Egy teljesen önálló, új könyvtár létrehozásának nem voltak és nem is lehettek meg a feltételei. Adott volt ugyanakkor a keleti és keleti tárgyú művekben leggazdagabb magyar gyűjtemény, a Magyar Tudományos Akadémia központi könyvtára. Ennek állományában ugyan eddig is a kutatók rendelkezésére állt a legfontosabb irodalom és nem kisszámú keleti kézirat, fanyomatos és nyomtatott munka, de a hatalmas könyvtár állományában szétszórva nehezen volt célszerűen felhasználható és céltudatosan gyarapítható. Világos volt az is, hogy a kutatást elsősorban egy könnyen hozzáférhető kézikönyvtár segítheti elő. Szükség volt egy szakmailag is illetékes, koncentrált gyarapítás-politikára. Végül lehetőséget kellett teremteni arra, hogy a legjelentősebb magyarországi gyűjtemények keleti anyagát egy helyre gyűjtsék össze. Mindezen szempontok gondos mérlegelése után született az a döntés, hogy a magyar orientalisztika alapkönyvtárát az Akadémia központi könyvtárán belül, annak önálló egységeként kell létrehozni. 1949 és 1951 között az Akadémia központi könyvtárának állományából mintegy 15 000 könyvet és 1000 kéziratot emeltek ki, katalogizáltak újra, megteremtve ezzel a keleti gyűjtemény magvát. Ebből az anyagból válogatták ki a keleti gyűjtemény kézikönyvtárát, amely az Akadémia nagylelkű anyagi gondoskodásából és az akkori igazgató, Scher Tibor lelkes irányításával külön helyiséget és ízléses művészi berendezést is kapott.

2 A könyvtár megteremtésének gyakorlati vezetését, a szervező munka jelentős részét a jeles magyar turkológus, a kolozsvári és ankarai egyetemek professzora, a magyar orientalisztika könyvészeténok kitűnő ismerője és művelője Rásonyi László végezte. Sikerült az újonnan létrejött gyűjteménybe átvenni a Fővárosi Könyvtár, a Hopp Ferenc Múzeum, a szegedi Somogyi Könyvtár, a kiskunhalasi Szilády Áron kollégium, a volt Balkán Intézet és néhány más intézmény keleti anyagát is. A most fennállásának 25. évét ünneplő Keleti Gyűjtemény állománya ma már meghaladja a 45 000 kötetet. Igen értékes a több mint 800 fajta folyóiratból álló részlege, amelyben megtalálhatók a legpatinásabb külföldi orientalisztikai folyóiratok és a szakma modern folyóiratai egyaránt. Á könyvtárban őrzik számos jeles keletkutatónk hagyatékát, illetve gyűjteményét, így Körösi Csorna Sándor, Vámbéry Ármin, Kunos Ignác, Munkácsi Bernát, Reguly Antal, Szilágyi Dániel, Kaufmann Dávid, Kégl Sándor, Goldziher Ignác, Kmoskó Mihály

3 és mások kéziratait, az általuk gyűjtött műveket. Külön meg kell említenünk, hogy a világhírű magyar orientalista, Stein Aurél végrendeletében felbecsülhetetlen értékű könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, s néhány év óta ez az anyag is a Keleti Gyűjtemény állományát gyarapítja. A keleti nyelvű kéziratok, fanyomatok közül igen gazdag a Keleti Gyűjtemény török, perzsa, mongol és tibeti gyűjteménye. Nemzetközileg is értékes példányokat tartalmaz a héber, arab és mandzsu gyűjtemény is. Ha kisebb számban is, de könyvészeti és kéziratritkaságok találhatók Ázsia és ÉszakAfrika szinte minden részéről. A felszabadulás után a keleti, elsősorban a szocialista országokkal kialakult jó kapcsolataink révén ez az állomány jelentős mértékben gyarapodott. Az az alapelv, hogy a Keleti Gyűjteményt az Akadémiai Könyvtáron belül, annak önálló egységeként kell létrehozni, helyesnek bizonyult. Az Aka48