Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteménye

Az Akadémiai Könyvtár Keleti Gyűjteménye Róna-Tas András Több mint kétszáz évvel ezelőtt egy nagykőrösi születésű magyar tudós, Uri János meghívást kapott Oxfordba, hogy Anglia akkor egyik legjelentősebb keleti gyűjteményét, Thomas Bodley könyvtárát katalogizálja. A mű 1787ben jelent meg „Bibliothecae Bodleianae Codicum Manuscriptorum Orientalium videlicet Hebraicorum Chaldiacorum, Syriacorum, Aethiopicorumque Catalogus Jussu Curatorum Preli Academici a Joannc Uri confeetus" címmel. Minden valószínűség szerint ez az első olyan tudományos jellegű munka, amely magyar szerző tollából keleti tárgyú könyvtári művekről megjelent. Az angol világbirodalom kormányzói jól tudták, hogy a gyarmatbirodalom kiépítéséhez és fenntartásához szükségük van a keleti tudományokra, s e tudományok művelésének feltétele a keleti és keleti tárgyú művek könyvtára. Teljesen másképpen alakult a magyar tudományos élet kelet iránti érdeklődése. A magyarság keleti eredete már középkori krónikaíróinkat is foglalkoztatta. Riccardus Julianus fráter első útjáról készített jelentésében, többek között, ezt írta: „A keresztény Magyarok Történetében azt találták, hogy van egy másik. Nagyobb Magyarország ahonnan a hét vezér népével együtt kiköltözködött, hogy lakóhelyet keressen magának"

1. A XIII. században tehát már világos volt, hogy az írott források segítséget nyújthatnak a magyarság eredetére vonatkozó kutatásoknak. Ez az érdeklődés azóta sem halványult el, s a magyarországi kelet-kutatás egyik fő ösztönzője mai napig a magyarság eredetének kutatása maradt. A magyarság történetére vonatkozó közvetlen és főleg közvetett keleti források gyűjtése, a vonatkozó európai irodalom tanulmányozása jelentette és jelenti ma is azt az egyik legjelentősebb társadalmi igényt, amely a keleti és keleti vonatkozású irodalom gyűjtését szükségessé tette. Az utóbbi évtizedekben rohamosan megnőtt a keleti népek világtörténeti jelentősége. A velük való tudományos foglalkozás mind Magyarország mai nemzetközi kapcsolatai, mind az egyetemes társadalom- és művelődéstörténeti kutatások, mind számos tudományág (nyelvészet, néprajz, régészet stb.) nemzetközi szintű művelése szempontjából alapvető szükséglet. Mindez napirendre tűzte egy orientalisztikai alapkönyvtár felállítását. Keleti és keleti tárgyú művek gyűjtésének hosszú - és eddig megíratlan története van Magyarországon. Nem véletlen azonban, hogy önálló keleti könyvtár felállítására csak a felszabadulás után kerülhetett sor. A magyar tudomány új szervezeti rendjében ennek nemcsak a szükségessége vált nyilvánvalóv á, hanem megteremtődtek a feltételei is. Az újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia első alelnökének, a magyar orientalisztika újjászervező47