Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A Magyar Tudományos Akadémia állandó Könyvtári Bizottsága 1865-1949

telvén ki leginkább, immár ezeket szerencsénk van alatt tisztelettel benyújtani." A könyvtári szabályzat, az albizottságban való megvitatás után, Arany János főtitkár és Toldy Ferenc bizottsági elnök aláírásával 1865 jún. 1-i dátummal került az Akadémia összes-ülése elé, amely azt már június 10-én jóváhagyta. Az új szabályzat ismertetése most nem feladatunk, csak azt emeljük ki, hogy a könyvtár a nagyközönség számára is nyitva állt naponta 10-től l-ig, és hogy az összes-ülés nem öt, hanem kilenc tagból álló könyvtári bizottságot nevezett ki. Elnöknek Toldy Ferencre gondoltak, a tagok pedig: Horváth Cyrill, Pauler Tivadar, Wenzel Gusztáv, Jedlik Ányos, Petzval Oltó, a könvvlárnokok és a főtitkár. A bizottság első ténykedései A bizottság működését 1866 elején kezdte meg, amikor a főtitkár Toldy Ferencnek írt levélben közölte az Akadémia febr. 26-i ülésének a bizottságra vonatkozó határozatát. A levélre Arany János hatsoros jegyzetet írt: „ÍJi. Tegnaj) Hunfalvy Pál úr óhajtását izente, a könyvtári bizottság összehívása iránt, még e héten. Miután a tárgyak eléggé felhalmozódtak, én is szükségesnek látnám összehívni a bizottságot. Méltóztassék napot és órát tűzni ki, hogy a meghívé)kat szétküldhessem. Mint föntebb, Arany János tit." A márc. 27-én tartott első ülésen, amelyen az elnökön kívül részt vett Pauler Tivadar jogtudós, Jedlik Ányos fizikus, Petzval Ottó matematikus és a három könyvtárnok: Hunfalvy Pál, Budenz József nyelvész és ltómer Flóris régész, a jegyzőkönyvet maga a főtitkár Arany János vezette. Az ülésen a főkönyvtárnok, Hunfalvy Pál szóvátette: „hogy az akadémiai Könyvtár főleg a magyar irodalmi munkákban igen hézagos és szegény, mivel a kötelespéldányokat, rég idő óta, csak néhány vidéki nyomda — a fővárosiak közül alig elvétve egy szokta küldeni, megszerzésökre pedig az évenkénti könyvtári budget távol sem elégséges". Ezzel kapcsolatosan „a bizottság egy alázatos fölterjesztésben fölkéretni javasolja a m. kir. helytartó tanácsot, hogy kibocsátandó intézménye által a hazabeli nyomdászokat és kiadókat méltóztassék a törvény megtartására hathatósan utasítani". A felterjesztésben szerepelt az is, hogy a bizottság kapja meg az ország valamennyi könyvnyomdájának és kiadójának „címsorát", hogy a könyvtár minden év végén ellenőrizhesse a kötelespéldányok teljesítését. A kötelespéldányok beérkezését e javaslat megvalósultával a könyvtár egészen 1949-ig ellenőrizte, és a hiányok pótlására az illető kiadókat és szerzőket felkérte. Az ülés a továbbiakban foglalkozott a könyvtári adminisztrációval és kérte, hogy az ajándékkönyvek megköszönését vegyék át a könyvtár feladataiból, mert arra a jelenlegi körülmények között nincs személyzetük. E bizottsági ülés a hatáskörébe tartozó feladatain kívül foglalkozott az akadémiai kiadványok hatékonyabb terjesztésével, azok hirdetésének módjával, elutasította Érczhegyi Ferenc könyvkötő folyamodványát az iránt, hogy „Akadémiai könyvkötő" címet viselhessen, és döntött az iskoláknak, intézményeknek akadémiai kiadványok iránti kérelmében. Hogy a bizottság munkáját milyen nagy mértékben vette igénybe az iskolák és intézmények kérelmére küldendő kiadványok elbírálása, az kitűnik egyetlen jegyzőkönyv adataiból. Az 1869. febr. 11-i jegyzőkönyvben a következő kérel38