Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből (A MTAK közleményei 2. Budapest, 1976)

A Magyar Tudományos Akadémia állandó Könyvtári Bizottsága 1865-1949

mezők szerepelnek: A miskolezi helv. hitvallású egyház Elöljáróságának gymnásiuma, a nagyszebeni m.kir. jogakadémia, a bécsi egyetemi magyar társas-kör, a segesvári ágost. hitvallású gymnasium, a grátzi akadémiai olvasó egylet, a székelyudvarhelyi gymnasium és jogi tanoda, a győri jogakadémia, a nagyszebeni kir. állami gymnasium, valamint Ballagi Mór nyelvész, akadémikus javaslata, hogy az Evkönyvekben megjelenő egyes értekezések a Nyelvés széptudományi osztály belföldi tagjainak ingyen adandók volnának. Működése első időszakában a bizottság könyvkiadói problémákkal is foglalkozott, mert a kiadványok nyomtatása nagyon sokba került. Az Akadémia könyvkiadásával kapcsolatosan, a könyvek előállítása, szállítása, raktározása és terjesztése áttekinthetetlenné vált. Ennek az igen fontos feladatnak a kivizsgálására és helyes megoldására a Könyvtári Bizottság albizottságot hozott létre Lónyay Menyhért másodelnök, Arany János főtitkár, Toldy Ferenc és Hunfalvy Pál részvételével. Az albizottság feladata a következőkre terjedt ki: Takács Istvánnak. — aki mint „kiadó" a kiadványok összes ügyeit intézte—, „hivatalba léptekor adott elnöki utasítást megvizsgálva, amennyiben azt a könyvek kezelése tárgyában az ellenőrködést illetőleg hiányosnak találnák, hozzanak javaslatba módosítást; a könyveknek a bizottság jelentésében panaszolt silányabb fűzését vizsgálják meg, s általában szerezzenek tudomást arról, nem történt-e az Akadémiának az eddigi kezelés alatt valami kára ..." Az 1868. febr. 21-i jegyzőkönyvben találunk adatot már arra is, hogy „a bizottságtól vélemény kívántatik a párisi Archaeológiai és történelmi Társulattal megkötendő csereviszony és megajánlandó akadémiai kiadványok iránt". A Könyvtári Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása az volt, hogy „az Akadémia kiadványaiból egyelőre az Archaeológiai publicatiókat teljesen felajánlandóknak s megküldendőknek véleményezi; egyszersmind felszólítani javasolja a mondott társaságot foglalkozik-e szorosb értelemben vett történelmi kiadásokkal? mely esetben a (kölcsönösségi arány megtartása mellett), a történelmi bizottság kiadásai is megküldhetők volnának". A könyvtár gyűjtőkörének első kidolgozása szintén a bizottság határozatából született meg. Akkor ugyanis, amikor Eötvös József kultuszminiszter miniszteri osztálytanácsost küldött a három budapesti nagykönyvtár (a nemzeti múzeumi, az egyetemi és akadémiai) helyzetének tanulmányozására; a bizottság kimondta, hogy „kész a kívánt felvilágosítást mind maga megadni, mind arra az akad. könyvtárnokot ezennel utasítja. Egyszersmind miután a rendeletből úgy látja, hogy a három könyvtár hiányai a szerint fognának országos segély útján pótoltatni, a mint mindenik a czéljára tartozó könyvekben leginkább fogyatkozást szenved, s így egymást idővel mintegy kölcsönösen egészíteni ki; jónak vélte megbízni az akadémia könyvtárnokát, hogy egy iratot készítsen, melyben az akadémiai könyvtár jelleme meghatároztassék, s mely egyszersmind a ministeri küldött jelentésének s a kormány további tárgyalásainak alapjául szolgálhasson." Ezt az iratot akkor Budenz József alkonyvtárnok készítette el. i 39