Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel származása és ifjúkora

15 tartótanács jogkörének elsorvasztása. Nem is szólván arról, hogy e legmagasabb magyar közigazgatási intézmények központját Bécsbe helyezték át, intézkedési jogukat formális tevékenységre korlátozták. Rendeletileg tiltották meg például, hogy magyar főúr a kancellária ülésein bármi ügyben felszólaljon; e jogot az osztrák császári udvar által kinevezett magyarországi tanácsosokra ruházták át. A magyar udvari kamarának különösen a műszaki és az ezzel kapcsolatos pénzügyi osztályát tudatosan elsorvasztották, oda magyar mérnököt vagy magyar pénzügyi előadót már 1690 óta nem vettek fel. A státushelyeket is törölték, hogy még véletlenül se kerülhessen magyar személy a féltve őrzött ranghelyekre (65; 66). Ilyen körülmények között nem is csodálható, hogy a külföldi tanulmányutjairól hazaérkező MIKOVINY a nagy uradalmakkal rendelkező főurak állandó jellegű mérnöki irodái felé is érdeklődést mutat. Ugyanakkor az ő személye és tudása is beszéd tárgya főúri körökben, Nagy elismeréssel emlegetik két jól sikerült rézmetszetét: a "Nadragulyát" és a deménfalvi barlang rajzát. Mind a kettő akkoriban jelent meg BÉL Mátyás Prodomusában. MIKOVINY mindenekelőtt BÉLlel állapodott meg abban, hogy elkésziti a vármegyék térképét.BÉL ekkoriban már pozsonyi lakos. 1714től 1719-ig a pozsonyi evangélikus liceum igazgatója, majd a helybeli ág. hv. evangélikus gyülekezet vezető lelkésze. MIKOVINYt - feltehetően - egykori tanárával, most pedig szerzőtársával való meghitt jóviszonya késztette arra, hogy Pozsonyban telepedjék le. Mind a négy gyermeke (lásd a családfát!) Pozsonyban született, s közülük az első kettőnek a keresztapja BÉL Mátyás volt (9; 31. p. 37. jegyz.). Már első gyermekének, Sámuel Farkasnak keresztelői bejegyzésénél az atya foglalkozásaként az "inclyti comitatus Posoniensis Mathemáticus" szöveg található. 1725-től már Pozsony vármegye hites matematikusa, azaz mérnöke volt. Miként arról a megyei tanácsülési jegyzőkönyvek tanúskodnak, BACSAK János, Pozsony megye tanácsosa, 1725. junius 1-én, valamint 1726.junius 5-én 150-150 forintot utalt ki MIKOVINY számára. Az eredeti szöveg szerint: "Pro geometra Comitatensi assumptus Sámuel Mikoviny cum Salario flor.[enosl 150" (29). Ebből az időből egyetlen vizrajzi térképe ismeretes. Egy 1715. évi császári rendeletre Johann Jákob MARINONI, csász.kir. tanácsos, udvari matematikus (67), a bécsújhelyi hadmérnöki akadémia igazgatója 1717-ben részletfelvételeket készitett az Ausztria és Magyarország közötti határ nagy részéről. Vitássá vált ugyanis a Szarvkő (Hornstein), Borostyánkő (Bernstein), Fraknó (Forchtenstein), Kőszeg (Güns) stb, környéki uradalmak hovatartozásának kérdése. MIKOVINY a MARINONI-féle felvételi lapokat "pariálta" azaz egybe szerkesztette, a kész müvet pedig KOVÁCS János geometra: "győri fi delineálta", azaz a tisztázati rajzot ő készitette róla (68). E térképnek német nyelvű magyarázó szövege alatt az alábbi két soros magyarnyelvű záradék olvasható: 2a "Anno 1728 Marinoni ur originalisábul parialtatot Mikoviny Sámuel Magyar Ingenier által mp." Ez a térkép MIKOVINYnek ez idő szerint ismeretes legrégibb mappája. (Eredetije a kassai Műszaki Muzeumban volt.) Bővebben is-