Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny Sámuel származása és ifjúkora
16 mertette TÁRCZY-HORNOCH A. az irodalomban (8) és (9) alatt idézett munkájában. (Vö,: 8; 28.p. 20.jegyz. és 9; 36.p. 64.jegyz. és uo. a 2. ábrához csatolt csillag alatti jegyz.)2b Szakirodalmunkban eléggé elterjedt az a téves nézet, hogy KOVÁCS János, a 18. századnak ez az igazán kitűnő geometrája (69), MIKOVINY tanítványa volt. Ez azért nem lehetséges, mivel nagyjában egykorúak voltak, és KOVÁCS János már az 1720-as évek elején, MIKOVINY hazatérte idejében önállóan térképező földmérő volt. Az ellenben igaz, hogy a két férfiú között igen szoros barátság szövődött, ami nem csak szakmai térre terjedt ki. MIKOVINY KOVÁCS Jánosban látta életművének egyik folytatóját.3 A pozsonyi hites matematikusi tisztség mellett MIKOVINY több más megbízatást is vállalt. IVÁNYI Béla kutatásai nyomán (70) tudjuk, hogy a volt keszthelyi hercegi levéltár anyagának rendezése alkalmával felbukkant MIKOVINY Sámuel neve is. Máig is eldöntetlen kérdés, vajon főállásos szerződés kötötte-e őt az uradalomhoz, vagy csak alkalmi megbizatást kapott-e FESTETICS Kristóf szeptemvirtől (a Georgicont alapitó György gróf nagyatyjától), aki Tolna-megyei birtokait - házassága révén - akkoriban szerezte meg. MIKOVINY hagyatékában Somogy-megye térképének több kéziratos példányát is találták. (Ld. a Il/b. táblázatot.) Egyet KORABINSZKY vásárolt meg a hagyatékot kezelő FRITSCH A. Eriktől (56), két másik példányát pedig a budapesti levéltárakban őrzik. Ha tehát e térképet a Festeticseknél töltött korszakában készítette MIKOVINY, akkor azt 1725 és 1727 közé kell helyeznünk. E feltevést támogatja az a körülmény, hogy ebben az időben a somogyi folyók vízviszonyai teljességgel rendezetlenek voltak. A számos vízimalom elmocsarasitotta a völgyeket és lehetetlenné tette a mezőgazdasági művelést. A Festeticsek ezen az állapoton már a 18. század elején igyekeztek segíteni. Nyomai vannak annak is, hogy a fraknói Eszterházy család, kiknek a Csallóközben kiterjedt birtokaik voltak, a nagytehetségű fiatal MIKOVINYt ugyancsak foglalkoztatták. Különösen ESZTERHÁZY József gróf, az 1744/45. évi magyar nemesi fölkelő hadsereg parancsnoka tartotta igen sokra tudását és gyakorlati képességét (71)• Mivel mind az Eszterházyaknak, mind BÉLnek a szava súlyosan esett latba a Pozsony-megyei tanácsüléseken, bizonyosra vehető, hogy MIKOVINYnek Pozsony-megyei hites mérnökké való választásában kettejüknek része volt. Nem volt kis dolog, hogy egy 27 éves fiatalember elnyerhette ezt a tisztséget. Pozsony-megye és -város közjogi és kulturális helyzete az időben ugyanis egészen más volt, mint a későbbiekben. Ismeretes, hogy a mohácsi vészt követően I. Ferdinánd a kormány székhelyét Pozsonyba helyezte át. Ettől kezdve az országgyűléseket Pozsonyban tartották. 1543-ban, Esztergom elestével, az érsekség is Pozsonyba települt át, és 1784-ig a királyi koronát is a pozsonyi várban őrizték. Mindez - természetesen - kihatott a város kereskedelmének és iparának fejlődésére is. Mivel a királyi mértékek etalonjai Buda elestével, 1541-ben, török kézre kerültek, a pozsonyi hossz-, terület-, suly- és űrmértékeket országos etalonokká nyilvánították (72,73,74). A pozsonyi nyomdák már a 17. század elején híresek, de ott voltak még a közelben Nagyszombat, Lőcse, Sárvár,
