Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny Sámuel megyei térképei
35 s végül valamennyit bedolgozta készülő megyetérképeinek megfelelő helyére. így váltak a mozaikokból dus gazdagságú, áttekintő térképek. Ismeretes, hogy 1735-ben MIKOVINYt kiemelték addigi munkaköréből és megbízták az első bányatisztképző iskola szervezési munkálatainak végrehajtásával (96). Ez a munka őt - hihetően — teljesen lekötötte (9), és nem maradt annyi ideje, hogy továbbra is minden erejével az ország térképezésének ügyét szolgálja. Ez a körülmény pillanatnyilag nem okozott zavart, mert Pozsony, Turóc, Zólyom és Liptó megye térképei már elkészültek, legfeljebb kisebb kiegészítések megtételére volt még szükség. (Ezek a lapok jelentek meg HÉL Geográfiájának I. és II. kötetében.) A III. kötetben közreadott Pest-Pilis-Solt vármegye mappája nagyjában szintén kész lehetett, de a pótlólagos helyszíni munkálatok elvégzését már többnyire FRITSCH Erik András nevü tanítványára (4) kellett biznia. Különösen sürgős, kiegészítő asztrogeodéziai meghatározások esetén pedig barátjának, KOVÁCS János geometrának segítségét íb igénybe kellett vennie. Az előadottakat az Akadémia birtokában lévő eredeti kéziratos térképek és térképvázlatok rajzának modora, valamint a rajtuk található aláírások bizonyítják, A legkorábban elkészült térképek egyike az MTA Tk Mo 1. és 2. jelű Bács-, illetve Bács és Bodrog vármegye térképe volt. A Mo 1. jelű térképet, ha az egyáltalán MIKOVINY alkotása, az egyetemről, illetve külföldi tanulmányútjáról hazatérő ifjú mérnök mindjárt hazatérte után készíthette. Ez - a térkép rajzi kiállítását illetően - még magán viseli kora primitív kartográfiájának mesterségbeli jegyeit. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy kitűnő geodéta kezéből került ki, A településeket jelölő templomok bizonytalanul megállapítható központjai közötti távolságok az igen szerencsésen megválasztott l:72000-es (l" = 1000 b.öl) méretaránytól átlagosan mindössze 6 (hat) százalékkal térnek el, de akadnak olyan relatiók is, amelyekben az eltérés csupán +6,5, ill. -15,0 ezrelé k ! Ezt az eredményt annál inkább becsülnünk kell, mert ezen a 40 km hosszú és 20 km széles területen a hatalmas magasságú, síirü erdők miatt ma sincs összelátási lehetőség, az 1720-as években pedig még kevésbé lehetett. A térképen látható templomtornyok tehát csakis háromszögláncolatokkal meghatározott pontok lehetnek. A térképen fokhálózat nincsen. Ezért csupán a térkép alapján nem dönthető el, vajon a két végpontot MIKOVINY asztrogeodéziailag meghatározta-e, vagy sem. Ismeretes azonban, hogy amikor HELL Miksa, a világhírű csillagász, Mária Terézia, parancsára összeállította a birodalom területén található, asztrogeodéziailag meghatározott pontok jegyzékét, a bécsi kamarai műszaki hivatalban három jól és négy hibásan meghatározott alappont földrajzi koordinátáira talált. Az előbbiek: Körmöcbánya, Baja és Szeged. Ezeket MIKOVINY, határozta meg. Az alappontok közül Brassó, Nagyszeben és Belgrád, ismeretlen eredetűek; a negyedikről: Temesvárról tudjuk azonban, hogy az olasz BARCELLINI meghatározása (94). Valószínű, hogy Temes megye térképének készítése alkalmával Temesvár földrajzi helyzetét MIKOVINY is meghatározta,vagy legalábbis tervezte azt. Baja földrajzi koordinátái azonban biztosan MIKOVINYtól származnak. Ezért megállapíthatjuk,
