Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny Sámuel megyei térképei

36 hogy az Mo 1. számú térkép erre az egyetlen csillagászatilag is meghatározott alappontra épült fel, és a térképi alappontok D felé tolódtak el. BÉL müvének III. kötetében megjelent Bars, Hont, Nógrád és Zólyom megyei térképnek 1736 előtt készen kellett lennie, hogy a rézbemetszés és a nyomatok elkészítése idejében megtörténhessék. De 1745 körül, vagy még annak előtte már Máramaros térképének több változata, közöttük a Helytartótanács számára készitett nagyon szép kivitelű, szinezett térképe (MTA Mo.9.) is elkészült. Ha pedig ez időben már Máramaros is készen volt, akkor a többi, ma ismeretes térképlapok nagyobbrészt - legalább vázlataikban - feltehetően már szintén végleges tisztázásra és kidolgozásra kész állapotban lehettek. Ez azt jelenti, hogy MIKOVINYnek az 1727-1745 közötti években évenként legalább három-négy megyei térképet kellett metszésre kész állapotba hoznia. Ez olyan óriási teljesitmény, amelyet - különösen 1735 után - mérnöki segitség nélkül nem végezhetett el. Igaz ugyan, hogy a selmeci bányatisztképző iskola oktatási szabályzata előirta, hogy a bányamérés tanára nyaranként köteles a tanulóifjúsággal terepgyakorlatokat tartani, de ezekkel a gyakorlatlan ifjakkal 4-6 hét alatt csak használhatatlan munkát végeztethetett volna. MIKOVINY meg sem kísérelte ezt az értelmetlen fáradozást. Volt azonban néhány tanítványa, mint a jónevü FRITSCH Erik András4 és átmenetileg mások is, akiknek munkájában megbízhatott és térképrajzaikat fel is tudta használni. ZELLER Sebestyén azonban - szorosabb értelemben - nem volt MIKOVINY-tanítvány, hanem csupán rajzoló és térképeinek metszője.5 A MIKOVINY-FÉLE MEGYEI TÉRKÉPEK SZÁMBAVÉTELE MIKOVINY megyei térképeiből végleges kidolgozásuk előtt több kézirati példány is készült. Ezek közül mindazokból a térképekből, amelyek BEL földrajzi monográfiájának köteteiben is megjelentek, egy-egy példányt a rézmetsző számára készitettek. Ezek közül a csodálatos finomságú és nagyon részletes térképek közül több is megtalálható a bécsi National Bibliothek térképgyűjteményében. Hogy hány térkép maradt MIKOVINY hagyatékában, azt még a bécsi Udvari Kamara kiküldöttei sem tudták biztosan megállapítani. TÁRCZYHORNOCH Antal kutatásai nyomán (10) tudjuk, hogy jó másfél évvel MIKOVINY halála után, amikor Mária Terézia értesült kedvelt geometrája elhalálozásáról, utasítást adott, vizsgálják ki, nem maradtak-e az özvegynél befejezetlen térképek és az erődítmények tervrajzai. A királynő parancsára gróf KŐNIGSEGG 1751. nov. 12-i leiratában felszólítja a szepesi főkamaragrófot, vizsgálja meg ezt a kérdést, s felhatalmazza őt, tegyen Ígéretet az özvegynek arra, hogy nyugdijat is kaphat, ha a nála levő térképeket átadja a Kamara megbízottjának. Franz Frh. STERNBACH főkamaragróf már nov. 18-án válaszol is a felszólításra. Közli a királyi bányászati igazgatóság udvari kollégiumával, hogy MIKOVINY özvegye hajlandó átadni a térképeket és terveket, ha néhányat - akár eredetiben, akár másolatban meg-