Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Epilógus

EPILÓGUS MIKOVINY helyet a 18. századi magyar, sőt középeurópai kartográfiában BEL Mátyáshoz intézett hires levelének ("De Mappis suis ad lectorem Monitio") tartalma határozza meg. Ebben a korabeli térképkészitőkről igy nyilatkozik: "Az ismeretes földrajzi térképek ügyetlen és tudatlan szerzői ilyen munkára inkább nyereségvágyból, semmint lelkesedésből vállalkoznak; s geográfusoknak akarják nevezni magukat, annyira, hogy amit önerejükből el nem érhetnek, azt a köztekintély felhasználásával akarják megszerezni. Ez nem ritkán meg is történik, s a köznép előtt olyan tetszést aratnak, hogy a matematikusok - ha eszükbe jut, hogy a szakértőket ezekkel összezavarják, vagy velük egyazon lisztből gyurottaknak tartják őket - geográfiai munkáik láttán undorral telnek el." MIKOVINY felháborodása érthető; de rá kell mutatnom arra is, hogy mig külföldön, főként nyugaton, szinte kizárólag nyerészkedési szempontok vezették a kartográfiai műhelyek tulajdonosait, hazánkban nagyon kevesen, de annál alaposabban foglalkoztak térképszerkesztéssel. HEVENESI "Atlas Parvus"-át nem szokták az élvonalbeli kartográfiai müvek között emlegetni, pedig nagyon is megérdemli figyelmünket. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött HEVENESI-hagyaték egyik lapján (Quarto Tomus XVI. p. 303) 64 magyarországi helység földrajzi koordinátáinak felsorolását találjuk. Hogy ezeket a poziciómeghatározásokat ő maga végezte-e, vagy valaki másnak a munkája, nem tudjuk, de nem is fontos tudnunk. Számunkra csakis az a lényeges, hogy a 17. század végén hazánkban asztrogeodéziai mérések már voltak és azok eredménye - pontosság dolgában - nem is lebecsülendő. Különösnek tűnik azonban, hogy ezek a HEVENESI-féle földrajzi koordináták nem a Greenwich-i nullához, hanem attól 22°48'-el különböző kezdő meridiánhoz igazodnak, FODOR szerint a kezdő meridián helyzete meghatározhatatlan. Tekintettel arra, hogy a 17. század végi és jezsuita tudóstól származó anyagról van szó, eleve portugál navigátorok és kartográfusok által szerkesztett földrajzi fokhálózat hatására gyanakodtam. S a kezdő meridián - esetünkben - valóban a Zöldfoki szigetekhez kötött. A 18 kis szigetből álló szigetcsoport 1456 óta mindmáig portugál gyarmat volt. A kezdő meridián a legnagyobb szigetet: Isola Boavistát két legnagyobb települése: Curral Velho és Fundo de Tiguerias táján metszi (Atlas Mira, 247 old.: Cape Verde Islands). így látjuk ezt Martin WALDSEEMÜLLER - HYLACOMYLUS