Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Epilógus
288 1507. évi nagy világtérképén, Petrus APIANUS 1520. évi "Tipus Orbis Universalis" c. mappáján, Sebastian MÜNSTER 1532. évi "Typus Orbis Terrarum" c.müvén,Rumold MERCATOR 1587.évi "Orbis Terrae Compendiosa Descriptio" c. térképén stb. WALDSEEMÜLLER mappáján még a portugál Tengerész Henrik jellegzetes zászlaja is ki van tűzve Boavista szigetén a kezdő délkör vonalára. Tévedésről tehát nem lehet szó. E kezdeti különbséget figyelembe véve FODOR ugy találta, hogy a 15 város pozícióját megvizsgálva, a Hevenesi-féle földrajzi szélességekben a hiba elenyésző: átlagosan + 20' körüli. Ami a hosszúságokat illeti, a 15 város átlagos hibája +22'. Legnagyobb Vác hosszusági hibája (+48'), legkisebb Székesfehérváré (+1'). A földrajzi szélességeket illetően legkisebb az eltérés Esztergomnál (-1') és a legnagyobb sem haladja meg a 30'-ot, vagyis a fél fokot. Bárki volt is a poziciómeghatározások végrehajtója, bizonyos, hogy igen jól, megbízhatóan dolgozott. Nem volt akadálya annak, hogy MIKOVINY ezeket a koordinátákat felhasználja. De ha már felhasználta, nem óhajtotta ezt az 1500-as évek elejéről való fokosztást meghagyni, ezért a pozsonyi vár keleti tornyára vonatkozó délkört választotta kezdő meridiánnak. Az eltérés a Hevenesi- és a Mikoviny-fele kezdő délkörök földrajzi hosszúsága között kereken 71 ra tehető. A Hevenesi-féle földrajzi koordinátáknak személyhez kötött eredete még teljesen bizonytalan; a kérdés felderítése kutatój ára vár. A HEVENESI és MIKOVINY működése közötti időszakból két kiváló kartográfust kell megemliténünk. Az egyik MARSIGLInek kiváló munkatársa: Johann Cristoph MÜLLER. Nem hallgathatjuk el: MÜLLER a MIKOVINY által felállított követelmények közül hármat tökéletesen szabályosan alkalmazott. Már a MARSIGLI elrendelte Duna-felvé telnél MÜLLER csillagászati, helymeghatározásokra támaszkodott, az északi irány megállapításánál a mágneses elhajlást gondosan figyelembe vette és a Duna mentén háromszöghálózatot - illetve láncolatot fejlesztett ki. MIKOVINY kartográfiai működése tehát nem volt előzmények nélküli hazánkban. Sőt a megyei térképeket illetőan is volt - rókusi KRAY Pál mérnökkari főhadnagy es FUCKER András eperjesi származású, a jenai egyetemet végzett matematikus és könyvkereskedő személyében - magyar előfutára. KRAY szülőföldjének, Szepes megyének térképét 1715 _óen készitette el. (Eredetijét a bécsi Kriegsarchiv őrzi.) Ez a legelső magyarországi megye-térkép. BÉL adta ki nyomtatásban "Prodomus" c. legelső kötetében. FUCKER pedig Sáros megye mappáját szerkesztette meg és adta ki réznyomatu lapon, 1733ban, saját metszésében, "Comitatus Sarosiensis tabula, Eperjesini, 1733" cimmel. Ezzel MIKOVINYt kétségtelenül megelőzte. FODOR szerint lehetséges, hogy ez a legelső, magyar földön nyomtatott térkép. Ez a kérdés azonban még nem tekinthető lezártnak. FUCKER Sáros megyei térképének egy példányát az OSzK térképtára őrzi. Méretaránya valószinüleg 1:240300, ami 1" = 337 2/3 b.ölnek felel meg. Ez arra vall, hogy a térkép szerkesztője a kerek l:240000-es méretarány megközelítésére törekedett. Ugyanezen térképnek egy másolata a keszthelyi Festetics-levéltár birtokában volt, ahonnan szintén az OSzK tér 1-5Dt»rának tulajdo-
