Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Levelek és dokumentumok Mikoviny Sámuel családjáról és megyei térképeinek keletkezéséről

257 latlan Ifjúságunknak tulaj- / donitsa. De azon leszek Nagyságos Asszonyom, hogy magam látogassam / meg Nagyságodat; ha módom lehet benn, az be vetés után, / mlg Asszonyom 0 Nagysága alá megyen. Most Asszonyom ő Nagysága itthon / nincsen: Újfaluban vagyon; az apjánál vagyon már két hetejhanem magam / viszem a Nagyságod levelét utánna, mert még másfél hétig ott mulat [=tartózkodik]. / Az Urfiucska igen meg himlőzött volt, de már megh / kezd [törlés] jobbulni. Az Béri Uram fiacskája is igen himlős; most abban fekszik. / Az mi [=ami] az Nagyságod ide való mostani levél Írását illeti, egyebet semmit, [de] semmit / sem irhatok felőle, hanem [csak annyit, hogy] választ akart reá Írni Pethő István / Uraim, hanem Asszonyom ő Nagysága csendesítette le osztán. Most mondotta, / hogy esztendeig sem megyen alá, hogy [=mivel] azt irták reá. Már arra / való képest az Asszonyt sem ereszti alá; igen nehéz réven vette, / mert vannak izgató!, holott azt irja Nagyságod, hogy [az ón] Asszonyom ő Nagysága / meg vetette volna Nagyságodat. Bizony, Nagyságos Asszonyom, elhigyje Nagyságod, / hogy szinte oly jó akaró [n] fogja [körül] Nagyságodat, mint az előtt. Ha akkor valamit / talált volna Írni, ne indoliá[nak] [=ártó szándékból történtnek] higyje [=tartsa],mert ifjú ember [az]. Amaz ember / fölötte őrizkedik, hozzánk sem mer jönni.Hitemre Írhatom Nagyságodnak, / hogy tegnap estéig nem volt nálunk mióta haza jöttünk, az aztán / utánn la eleget vigyázok, de hitemre nem látám, hogy ugy befeknének, / mint az előtt és esedezne utánna. Nem 1b jár közinkbe, mert tudja, hogy / nem szeretjük. / Azt is hallom, hogy Uram Ő Nagysága elment erdelibe[=Erdélybe]; már Nagyságod ' csak egyedül maradt ;senki sincsen Nagyságod mellett. Bizony tiszta szivbül akarnám, / ha mentül hamarébb hogy menne. Asszonyom ő Nagysága az is mondja, hogy / bizony csak azért is odamegyen, hogy el higyje Nagyságod, hogy nem igaz, akit / kötöttek: hogy fogadást tett volna, hogy soha alá nem megyen, sem átal nem / megyen az Tiszán; mert bizony soha sem mondotta . Bizony én is az én Istenemtül / tiszta szivbül kévánom, hogy ha nem többször, csak egyszer [is] láthassam az én / testi szemeimmel Nagyságodat,mert bizony soha énnekem olyan Asszonyom nem lészen, / mert Nagyságod énnekem mint az édes Ángyom, az Isten is megh verne, / ha Nagyságodhoz igaz nem volnék. Akarok is Nagyságodhoz igaz lenni utolsó óráimig. /Az itthon való állapotunk meg - Istennek hála - tűrhető kóppen volt. Semmit / ollyat nem hallottara [törlés] egyebet,mert bizony meg irnám Nagyságodnak, mert / tudom, hogy [Nagyságodtól] senki sem tudná [meg]; bizony megh is irom, ha hallanék ez után is / valamit, hogy szólnának. Istennek ajánlom Nagyságodat; / éltesse, tartsa megh kedves jó Apróival egyetembe sok esztendeig kedves jó / egészségbe, [hogy] az mikor látom Nagyságodat, lássam az előbbeni kedves jó egészségbe. / Kőtt [=kelt] pünkösd Havának második napján 1627« esztendőben. Nagy[ságod] meg bocsásson, hogy ily parasztul ira3om, / hogy az [is] csak fél árkus papiroson [vagyon]; de tudom,hogy / Nagyságod meg nem Ítél; ez biztomba [=ebben bizakodva] irom: / Nagyságod alázatos, méltatlan / szolgája szolgál, mlg ez / MIKOVINI MATIAS mp. [234]