Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

198 MIKOVINY a Balatonon mélységmérést is végzett. Az Akadémiai Könyvtár tulajdonában lévő Mo 13 és 14. számú térképeken a tó legmélyebb részét szaggatott párhuzamos vonalakkal jelöli és a vonalak között ez a szöveg olvasható: "Maxima hujus Lacus profunditas 6 Orgyarum Hexapedarum [est]". Magyarul: "Ennek a tónak legnagyobb mélysége 6 hatlábas öl." MIKOVINY az eredeti térképi fogalmazványokon nem elégszik meg tehát azzal, hogy a meghatározott mélységet 6 bécsi ölnek mondja, hanem leszögezi, hangsúlyozza, hogy itt 6 x 6 = 36 lábnyi mélységiül van szó, ami pontosan 11,38 m. Ennek az 1745. évi Balaton-felvételnek a másolatát találjuk a bécsi National Bibliothek Fam. Fideicommissionis C 70-75 jelű térképsorozatán. A tó legmélyebb szakaszát ezen a térkép-sorozaton is kettős szaggatott vonal jelöli, ezzel a szöveggel: "Maxima profunditas Lacus observata quo constituit 6. Org.[iarum] Vien[nensium];" vagyis: "A tó legnagyobb mélységét megmérve, az 6 bécsi ölnek állapíttatott meg" (ti. MIKOVINY által). E tömör fogalmazás alapján REGŐCZI Emil (161) teljesen megokoltan arra mutat rá, hogy MIKOVINYnek rendszeres és sürü hálózatú mélységmérést kellett végrehajtania a Balatonon, mert csakis ennek alapján tudta kijelölni a tó medencéjének legmélyebb övezetét. E 6 ölesnek mondott mélység értékelésénél több nehéz probléma vetődik fel. Ugyanis, ha kiszámítjuk, hogy ez esetben milyen magasan volt a Balaton viztükre, kiderül, hogy ez a mélység 110,6 m Adria feletti vízállásnak felel meg. Ennyi pedig azért nem lehetett, mivel a déli part dombsora általában 108,5-109,5 m magas; hacsak a déli partot végigkísérő turzás gerince a középkorban nem volt a mainál magasabb. Amennyiben a tó vizállása 108,5-109,5 méternél is magasabb lett volna, akkor a viz lefolyt volna a somogyi lankák felé. Itt tehát bizonyos ellentmondás mutatkozik MIKOVINY térképi adata és a mai térszínnek megfelelő morfológiai állapot között. Nem kétséges, hogy ennek a 6 öles mélységnek létezéséről legelőször MIKOVINY térképeiről értesülünk. Az MTA Könyvtárának két térképén is világosan, tisztán, félre nem érthető módon, még hozzá MIKOVINY saját kezeÍrásával olvasható adatközlésről van szó. Azonban a 6 öl tul nagy értéknek tűnik. Szinte bizonyos,hogy - itt nem részletezhető okokból - a Balaton nem lehetet: ilyen mély. De milyen mély volt valóban? Erre a kérdésre egy nemrég előkerült szerencsés lelet adott bizonyossággal választ. A szombathelyi Nyugatdunántuli Vizügyi Igazgatóságnál 1972 végén elrendelt selejtezés során előkerültek az egykori Zalaviz lecsapoló társulatnak az 1830-as évekből származó iratai. LOTZ Gyula osztályvezető mérnök a selejtezendő anyagban a Balaton 1820-1840 közötti vizállására vonatkozó, közvetlen mérésekből származó, igen értékes szintezési adatokra bukkant. Az iratanyagból előkerült a Zala völgyének 1836-ban készült, magassági adatokat is tartalmazó térképe. Ez a mappa a Zala hossz-szelvényét is tartalmazza a bala-