Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

172 Belenyes" rengeteg erdei jóformán lakatlanok. De a faizók szekereit a püspöki vámháznál (Telonium Episcopale) számba veszik és megvámolják. A Béli járás (Districtus Bel) legnagyobb része a váradi püspökség birtoka. Kiemelt községei Bel (Bél) és Befener (Bélfenyér). A térkép vízrajza elsőrendűen hü és fölöttébb részletes. GASZNER Lőrinc geometra innen vette át azt a Görög-féle atlaszba. HUSZÁR Mátyás vízrajzi leirásai (137) elsősorban MIKOVINYnek itt tárgyalt térképei nyomán követhetők. Gyula várának vizvédelmi rendszerét ez az Mo 3. és az Mo 6. jelű akadémiai térképek világitják meg legrészletesebben. MIKOVINYnek e térképei értetik meg velünk, miért tudta magát oly sokáig tartani ez a kis alföldi téglaerőditmény a törökkel szemben. Hátvédként roppant kusza vizivilág terült el olyan nagy, csapatokkal megközelíthetetlen szigetekkel, mint például a Sarkadi sziget, melynek Ny-i végére (Sarkad)Keresztúr települt. A sziget belseje a csapadékosabb években járhatatlan mocsár volt. Ilyennek ábrázolja az 1802. évi Görög-féle "Magyar Atlás" is. Mindez a részletesség a helyesen megválasztott méretaránynak köszönhető. Ez nincs ugyan feltüntetve a térképen, de három relációból számítva, jó egyezéssel 1" = 3600 b.öl aránymértéknek, azaz 1:259200-as méretaránynak felel meg. Érdekesség kedvéért megemlítem, hogy LIESGANIG József 1770 körüli háromszögelései és alapvonalmérései során (többek közt a délalföldi, Kistelek és Csurog közötti alapvonalon) ugyanezzel a méretaránnyal dolgozott (138). A most tárgyalt Mo 3. jelű térképet két papirlapból ragasztották össze. Cimét a lap hátlapjára háromszor is felírták, két izben tussal, és még vörös ceruzával is. Az utóbbi kétségtelenül MIKOVINY kezeirása. Itt, a hátlapon, egy ismeretlen helyen lévő birtokrész felosztási terve láthaló részint tussal, részint irónnal megrajzolva. A tulajdonosok nevét csakis irónnal irták be; némelyik alig olvasható. Az osztozkodók tehát a következők: Emericus Esterházy, CEarolus] Esterházy, Joh[annes] Jeszenák, Balassa és Szithajsky, Mo 4. CSANÁD VÁRMEGYE TÉRKÉPE A térkép cime: "[Mappa] C[omitatus] Csanad." Nem MIKOVINY alkotása, hanem az ő hagyatékából való és az ő kezétől származó bőséges javitások nyomát őrzi. Nyilvánvaló, hogy a megyei atlasz-sorozat mielőbbi elkészülte érdekében kiadott bécsi kamarai rendelet értelmében került MIKOVINYhez. Készitője minden valószinüség szerint Csanád vármegye 1740 körüli hites földmérője lehetett. Neve és személye egyelőre nem ismeretes. A térkép kivitele meglehetősen kezdetleges. Valószínűnek látszik, hogy a császári rendeletnek megfelelően MIKOVINYnek rendelkezésére bocsátottak egy megyei térképet, de nem a szépen és gondosan kidolgozott eredetit, hanem annak egy hevenyészve lemásolt és nagyon gondatlanul kiszínezett másolatát. A térkép bizonnyal 1740 és 1748 között készült, mert azon MIKOVINYnek számos sajátkezű javitása található.