Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)
Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben
169 támaszkodva K felé húzódik; átszeli az egész Duna-Tisza közét; Csuroghnál és Zsablánál (Zsablya) ismét felirás is jelzi. Közelében erődök, földvárak nyoma,és a községi határokon "Hun H a[l o m3", szerbül is kiirva: "Serina Hunka," Temerin és (Bács)-Földvár között az egyenes vonalzásu sánc ("Römer Sáncz") egy K felé Ívesen hajló hatalmas töltésben folytatódik. Ez Temerin környékét védi a temesi területekről erre felé tartó árvizek ellen. A sánc ezután É-nak csap és Petrovo-szeloig jól követhe tő. Az ugyancsak Temerinig húzódó Telecskai dombságot (Collis Thelecska) a térkép óriási méretű sáncként ábrázolja, A Duna mentén: Dárda és Eszék között - ugyancsak "a g g e r Román o[rum] a n t i q u u e" felirattal - hosszabb sáncvonulat látható. A felirat helyét és a sáncok pontos irányát MIKOVINY piros ceruzával jelölte ki (132-134). A péterváradi sziklaszirt alatt a Duna szétterül és ezért a szirttől Ny-ra 11, K-re pedig 13 szigetzátony képződött a mederben. Közülük öt tekintélyes nagyságú. Péterváraddal szemben Uj Vidéki jelentős, vegyes lakosságú uj település, éppen ezért a térkép feltünteti a "Neo Planta" és "Neu Satz" elnevezést is. A várost É-ÉK felől a szokatlanul'nagy kiterjedésű Cserne (var. Csenej seu Cserne; helyesen: Csernye) mocsár védi. K-Ny irányban 11,6 km, É-D-nek pedig 8,3 km szélességű. K-i szélén Katy (Káty) települt; a község határában a "Rudera Katyensis" felirat tűnik szemünkbe. Nem tudható azonban, hogy elpusztult község neve-e, vagy valamilyen váracska is volt talán e helyen. Odébb délnek: a "Monasterium Calugerenum" felirás a balkáni pravoszláv papok gyors előnyomulását bizonyítja. Tudvalevő, hogy a 16, században felujult ipeki patriarchátus csak a töröktől megszállt délvidéken 12 szerb püspökséget alapított az elpusztított magyar területekre telepitett lakosság számára. Ezek voltak a rácok gyors előretörésének fő bázisai (65; III. 430-432 p.) A Tisza kidolgozása különlegesen szép. A sok kanyarral jellemzett főágat széles mocsárövezet kiséri. A Kis Kanizsa és Vantelek (Ványtelek) közötti, valamint a tőle E-ra lévő terület Monostorig és Palicsig egyetlen mocsárrengeteg. Mocsarakab egyébként számos olyan helyütt is találunk, ahol azoknak ma nyomuk sincs. így például Báta és Ccsény (Eotsony)között - az ismert Deca (Dets), Sárpilis (Pilis) és Alsónyék (Nyék) mellett tűnik fel a Duna mocsaraiba menekedett Ugin helység. (LIPSZKY sem ismeri; térképünkön Pilissel azonos nagyságú.) Öcsény és Decs között pedig a F e j[é]r sár mocsár érdemel említést. A községek helyszínrajza annyira részletes, hogy még olyan kicsiny településnél is, mint például Puszta Palánka, a házak megszámlálhatok. A hozzájuk tartozó kulcsszám - egyelőre - nem ismeretes, de meghatározása az 1715. évi portaösszeirás adatai alapján remélhetően nem ütközik majd legyőzhetetlen nehézségbe, Telepitéstörténeti szempontból fontos, hogy az 1740-1750 közötti állapotokra vonatkozóan egyes falvak neve mellett ilyen megjegyzések olvashatók; például a Doroszlótól DK-re levő Bresztovácnál látható felirat: "Veprovacza neo inpop
