Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

170 [u 1 a t a r e g i o]"j vagy a Zentától Moholig és Topoláig, sőt le Verbasig, ezen a hatalmas, összefüggő mocsárral boritott területen átlósan beirva "n e o i n p o p u 1 a t a [regio]", azaz: újból betelepített vidék, Feltűnő, hogy a Tisza-Maros szögében mennyi a keskenyebb, elhagyott meder. Ebben a rejtőzésre alkalmas vizi világban a színmagyar lakosságot sejtető községek egész sora települt: Tarasch (Taras), Kumani (Kumánd = Kun település), Sz. Király, Török Becse, Peadro (Pádé), A.Kacz (Kács), Soka (Csóka), Sonat (Zanat), Kis Kanizsa, Hodosch (Hódos), Bathee (Báté), Keresztúr, Gyalla, Térvár stb. Bács és Begecs között Cséb elhagyott magyar-, most újra telepitett falu. Uj nevét (Gajdobra vei Pajdobra) MIKOVINY önálló faluként jelöli meg. Jellemző, hogy a törökök kivonulása utáni időkben elsősorban a jól védhető vidékeket keresik az uj telepesek. (Bács)Almás, (Bács) Madaras, Katymár és Rigyicza(Regőce) 1750 táján már népes községek. Valamennyi egyazon "Y" alakú mocsaras völgyelet mellé húzódott. Tompa, Ötönes (Öttömös), (Kun-)Csorba, Zákony (Zákányszék), Dorozsma stb. szintén benépesült községek; és Szeged alatt áll már Martha (GÖRÖG Demeternél: Matgi) hidja. Mo 3. BIHAR VÁRMEGYE TÉRKÉPE Az eléggé jó állapotban lévő, északi tájolású térkép cime: "[Mappa] Comitatus Bihariensis", a hátlapon található. Nagysága 112 x 52,5 cm. Anyaga papiros. A lap keleti oldali 40 cm szélességű sávja felhasználatlan maradt. Az ábrázolt terület E-i szélén Debrecent, Tasnádot, Sámsont, K-i peremén Széplakot és a Réz-hegységet (Magni Montes Réz), a D-in Rézbányát, Vaskóh-t (Fodina Ferri) , Tamásdát (Tamáshidát), Sarkadot és Gyulát, a Ny-in Békést, FüzesGyarmatot , Kabát , Nádudvart és Bucsát találjuk. Somkőnél a Bánffy-osalád lerombolt várára ("Arx des.Etructa] F.[amiliae] Banfy"), Telegdnél a városra és várra (Telegh op.Epidum] et Arx") Adorjánnál a Csákyak magárahagyott várára ("Arx desol.Eata] F.[amiliae] Csáki") történik utalás. Szent Job (Szent Jobb) templomerődjének körsánca azonban épnek látszik. (Ezt az apátsági templomot Szent István jobb keze ereklyéjének örizetére Szent László alapitotta.) Nagy Várad esetében a térkép feltünteti a még meglevő régi városfalaxal. Mellette "K[ék]Kő, Thermae Felicianae", azaz Félixfürdő. LIPSZKY ugyanezt Kékkáló [var.Kálló] néven "Vena Alvei"-ként ismeri, amivel a fürdő Európa-szerte hires forrására utal. A nevezetes hasadékforrás ugyanis percenként kb. 1300 liter hévizet szolgáltat; ez naponként kb. 17-18 millió litert jelent (135). Hozzá hasonló bővizű terraálkutat csak egyetlen egyet ismerünk: ez a Vasmegyei Bük-fürdő hévizes kútja (136). A püspöki tulajdonban lévő fürdőt "Bonye Thermae Episcop.[ales]" névvel tünteti fel. Váradtól K-re Székelyhid és Asszony Vásár községek. Az előbbinél "Rudera arcis SzékeEly]h[id]" közelében, a két szigettel megszakított Sebes-Körösön hármas "Trajectus". Váradtól DK-re a "Montes