Bendefy László: Mikoviny Sámuel megyei térképei, különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1. köt (A MTAK kiadványai 71. Budapest, 1976)

Mikoviny-térképek magyarországi gyűjteményekben

168 nak (azaz 1" = 2310 b.ölnek) felel meg. A mutatkozó különbség a léptékek rajzi hosszának utólagos megállapításából származik. Nyilvánvalóan az első adat a helyes. 1750: MIKOVINY halálának éve. A térkép egy később elkészítendő, végleges kidolgozású mappa vázlata. FRITSCH, a tanitvány, a Mester halála előtt kezdte meg a térképrajz szerkesztését; a rajzon ugyanis MIKOVINY kezevonásával igen erőteljes, határozott piros ceruzás javitások láthatók. A térkép Bács-Bodrog vármegye topográfiai és vízrajzi viszonyait ábrázolja, A domborzatot csíkozással érzékelteti. Vizrajza részletes: a Dunában számos sziget és zátony; a Tisza ezzel szemben majdnem zátonymentes, A térképen számos patakot és mocsarat látunk. A településeket részint alaprajzukkal, részint körökkel jelöli. Helynévrajz a községeken kivül a pusztáknál (praedium) is található. A térkép tájolása északi. Az alig rongált (szakadt) papírlapon az irás jól olvasható, a rajzi formák biztosan követhetők. A térkép rajzi anyaga több szempontból, igy történelmi és régészeti vonatkozásai miatt is figyelmet érdemel. Igen részletesen ábrázolja például Mohács környékét és a csatateret; nevén nevezi a Csele patakot (Csellye rivus). Mohács sikságát két keresztbe rakott karddal jelöli. Alatta: "Clades 1526; Victor.ia 1684". MIKOVINY e térképén számos olyan várat, várhelyet, várromot tüntet fel, amelyeknek ma már sem természetbeni nyomát, sem emlékét nem őrzi a nép. A teljesség igénye nélkül sorolok fel közülük néhányat . A Csele patak és a Sárviz szögében van Seczin (Szekcső) vára, Báta mellett a Sárvizhez húzódott Pataszék(Bátaszék)erődszerü vára.19 Salan Kementől DNy-ra 6,6 km-re a romodat helyileg is feltüntetve látjuk: "Vrbis et Arcis rudera AntiqEuitas] RomEana]". 0- és Uj-Palánkával szemben a Duna jobbpartján erődszerűen tűnik fel Illók (Újlak) vára. Ismeretes, milyen nagy előszeretettel térképezte MIKOVINY a római hagyatékokat. Ezen a térképen különös figyelmet forditott a régi sáncokra, árkokra, töltésekre és halmokra. Szeged, Dorozsma és Bodony között a Tisza felé húzódó két elmocsarasodott völgyet látunk. A délin ez a felirás: "Reszke bara" (Röszkei mocsár); a kettő között pedig: "nihil valet" azaz értéktelen terület. Bezdántól D-re a Dunának hatalmas kanyarulatai vannak. Bezdánnál "Trajectus": az átkelő helyét itt két párhuzamos vonal jelöli. (Ezeket mindenütt ugyanilyen gondossággal jelzi.) Bezdán és "Monostor Szegh" között három, nagyon erősen fejlett kanyar. A felsőben települt Bezdán; az ellenkező irányban fejlődöttben két, félig-meddig még élő mellékág van, a következőben pedig Bodrog Monostor falu; (LIPSZKYnél : Báth v. Bácsmonostor). Ezen a környéken:Monostorszegtől D-re 5,8 km-re,Chente (Csente) pusztánál "római sáncot" jelez a térkép: "Fossa Romana antiqua / Seu Abaricus agger/ Agger RomanoErum] antiquus" felirással. A népvándorlás kori sáncot (130; 131) MIKOVINY esetleg avar korúnak tartja. A Dunára