Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai
97 kiadványok nyomtatási munkálatai (Biz.Jegyzk. 1926.V.4.). A Vigyázó-örökségből várható Jóval nagyobb dotáció reményében a bizottság ismét munkatervet dolgozott ki. Ebben a tervben előtérbe helyezte a már megindított, de elakadt nagyobb munkálatok életrekeltését, illetve folytatását és meggyorsítását. (Biz.jegyzk, 1928. IX.24.) Mindezek egyelőre csak tervek maradtak. Az Irodalomtörténeti Bizottságnál - a többi bizottsághoz hasonlóan - az volt a helyzet, hogy a megcsillogtatott Vigyázó-örökségből származó nagyobb anyagi lehetőség nem következett be. A bizottság kiadványai ennek folytán több éven át egyazon szinten mozogtak. A lecsökkentett dotációból még az ITK-t is kevesebb ivszámban tudta megjelentetni (Biz.jegyzk. 1934.1.29.). Működése az 1930-as évek második felében kezdett ismét élénkülni. Sikerült kiadatni Gyöngyösi költeményeinek III. kötetét a RMKTben, amelyre több éven át tartalékoltak igen kevés összegeket, mig végül lehetővé vált a kiadás, igaz a tervezettnél kisebb terjedelemben (Biz.jegyzk. 1935.XII.23.). 1936-ban jelent meg Berzsenyi Dániel "költői müvei"-nek és 1937-ben Amadé Antal verseinek kiadása a Régi Magyar Könyvtár felújított sorozatában, amely 1916, illetve 1926 óta félbehagyottan állt. A kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság Berzsenyi minden szépirodalmi müvének kritikai kiadására 1600 pengőt ajánlott fel, ha annak gondozását az Akadémia vállalná. A bizottság Merényi Oszkárt a Berzsenyi Társaság főtitkárát bizta meg az anyag összegyűjtésével és a szerkesztéssel (Biz.jegyzk. 1935.XII.23.)• Az első kötet megjelenéséről az előadó (Császár Elemér) 1937 március (ban ad tájékoztatást (Biz.jegyzk. 1937.III.1.). Amadé Antal verseinek kiadására gr.Uchtritz-Amadé Emilné 800 pengőt adományozott; ez az egész mü nyomdai előállítására elegendő volt. (Uo.) Kulturális értékeink megóvása, illetve ezeknek tudományos célokra való felhasználásával kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy az Irodalomtörténeti Bizottság feladatának tartotta az Akadémia okirattárában [Kézirattárában] őrzött ujabbkorl (1772-től) magyar irók dokumentumainak kiadását, feldolgozását. Ezek használatát csak a
