Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

98 bizottság elnöke engedélyezhette, amit kezdettől fogva a könyvtá­ri-szabályok közé (ill.rész.) iktattatott. (Akadémiai Almanach 1881-re. 124.p.) Hogy az engedélyezést milyen szigorúan kezelte, erről tanúskodnak egyrészt a könyvtári iratokban fellelhető adatok (K 836/2.), másrészt az üléseken a bizottság elnökének beszámolói a kiadott engedélyekről (Biz.jegyzk. 1937.III.1.). Sajnos az Irodalomtörténeti Bizottság irattára nem áll hiány­talanul rendelkezésünkre. 1940-ből valók a II. világháború előtti utolsó adatok. A háború után a bizottság aránylag korán, 1946. ja­nuár 5-án alakult meg. Tagjai és meghívott tagjai között uj, fia­talabb tudósok is szerepelnek. A bizottság még e hónapban kész programot állított össze. 18 pontban sorolta fel a tennivalókat. A feladatok egy része tükrözi a megváltozott társadalmi viszonyokat, amennyiben "a tudomány, az iskola, s a közműveltség szempontjából különösen fontos, üzletileg pedig nyilván gyümölcsöző volna & Nemzeti Könyvtárban » tudományos színvonalú kritikai kiadások sürgős megindítása. Az első sorozat ekként alakulhatna: 1. Vörös­marty verseiből, 2. Arany János verseiből, 3. Kazinczy prózájából, [továbbá] 4.Katona [József], 5.Tinódi [Sebestyén], 6. Kölcsey Ferenc [müveiből]". (A közbeBzurás, tőlem - F.J.) A változást jelzi, hogy a bizottság "KoBSuth-kiadáet" tervezett és feladatéul jelölte meg a Bartók-Kodály-féle népzenei gyűjtés közzétételét, a magyar ponyva­irodalom feldolgozását és egy pályázat kiírását "a nép vagy az al­sóbb társadalmi rétegek és az irodalom viszonyának kérdésköréből" stb. Egy kijelölt operatív munkabizottság feladata lett volna - a kitűzött munkák (témák) rangsorolása után, - a bizottság további tevékenységének irányítása és a határozatok végrehajtása. (Biz. jegyzk. 1946.1.24.) Ez azonban nem valósult meg. (Mindezekre 1. Biz. jegyzk. 1946.1.5, 24, 26. Megtalálható az összes Ulési és nagygyű­lést jegyzőkönyvek 1945-1949. évi kötetben 45-48.fol.) Ha végigtekintjük a bizottság működését, - a rendelkezésünkre álló adatok alapján - azt állapithatjuk meg, hogy munkálkodása legeredményesebb volt megalakulásától az I. világháború végéig. A két heboru közötti időszakban az Akadémia nem tudott olyan gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents