Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai
82 Toklár szóig haladt 5286 szócikkben, melyek ... mindenre kiterjedő gonddal dolgoztattak...". Foglalkozott továbbá a Teleki jutalomra beérkezett pályamunkák, és a Nádasdy Tamás-féle eposzi jutalomra vonatkozó jutalmazás szempontjaival a magyar nyelvben használatos kettős betűk egyszerűsítésével. (RAL. 17/1857) A bizottság rendszeres működését 1862-től számithatjuk, amikoris részletesen kidolgozott előterjesztést nyújtott be az összea UléBnek, és amelyben pontosan körülhatárolta működési területeit: 1. Nyelvtani ügyek (helyesírás, nyelvrendszer, nyelvjárások) 2. Szótárügy (Nagyszótár, tájszétár, mestermüszótár stb.) 3. Nyelvtörténeti ügyek (nyelvemlékek másolása, kiadása, szerkesztése) 4. Az irodalom emlékeinek felkeresése (kiadása) 5. A hasonlító nyelvészet. Az előterjesztés uj tagok és előadó választására, a Magyar Nyelvészet c. füzetek megszüntetésére, a Nyelvtudományi Közlemények megindítására és az 1862. évi bizottsági költségvetésre is kitért. Az összes ülés elfogadta az előterjesztésben tett javaslatokat, így lettek a bizottság tagjai 1862-től - az előzőek mellett - Arany János, Budenz József, Rlsdl Szende ós Vass József, Az Akadémia Igazgatótanácsa az első dotációt a következőkben állapította meg: A Nyelvtudományi Közlemények kiadására 1200 Ft., az előbbi folyóirat éB a Régi Magyar Nyelvemlékek szerkesztésére 300 Ft., az utóbbi nyomtatására 400 Ft., anyaggyűjtés, másolatok levelezés költségeire 200 Ft., összesen 2100 Ft. (Ak.Ért., UJ Folyam: A Nyelv- és széptudományi osztály közlönye 1861-62. 207-211.p.) Működése folyamán további évi kiadásait e munka 87-89. oldalán közöljük. A Nyelvtudományi Bizottság célkitűzései egy évtized multán annyiban változtak, hogy nagyobb súlyt helyezett a magyar nyelvészet problémáira. Feladatai közé számította: A. A szorosabb magyar nyelvtudomány t, amelynek célja "a magyar nyelv tudományos ismeretét eszközölni s azt szigorú kritikával kidolgozott munkálatokban közrebocsájtani( a gyűjtött ós gyűjtendő nyelv-anyagot, a nyelv természetes fejlődéséhez alkalmazott rendszerben előadni: eszerint a körülményekhez képeBt nyelvtanokról és szótárakról gondoskodni, különösen a tájszótárt folytatni, a mester— müszótárt megindítani. i műnyelv alakulását szemmeltartani s általában az irodalmi nyelv mivelést olyképpen ellenőrizni, hogy egyrészt hiányos nyelv-
