Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

26 dékba. A bizottság álláspontja szerint ez nem volt méltányos, "...a folytonos ajándékosztás demoralizálja az ajándékkapót; hozzászoktatja az ingyenhez, s leszoktatja arról, hogy az ajándék becsét méltányolni tudja. A helyes elv ez; olcsón adni mindenkinek, de ingyen egyiknek sem". (Ak.Ért. 1890. 666-670.p.) Ezért a bizottság azt ajánlotta az Akadémiának, hogy amely iskolák 1890.dec.31-ig bejelentik kívánságukat az Akadémiai Értesítőt ingyen ós bérmentve kapják; ezután még három hónapig az Almanachot, az Értekezéseket, valamint az osztályok ós bizottságok egyéb kiadványait egy-egy példányban egyötöd áron, vagy mindezeket a Könyvkiadó Vállalat illetményével együtt évi 10 Ft-nyi általányösszegért; a külön alapokból (Kazinczy-, Széchenyi-, Teleki-alap) kiadott müveket féláron rendelhetik meg a Főtitkári Hivatalnál. Egyéb intézetek, egyesületek stb. az Akadémiai Értesítőt szintén ingyen és bérmentve, a többi kiadványt - a Könyvkiadó Vállalat sorozata kivételével - féláron rendelhetik meg. (Uo.) Az ekkor tett és az Akadémia által elfogadott javaslatok mentesítették a bizottságot egy olyan természetű tevékenység folytatásától, amely erőit Jelentős mértékben lekötötte. A könyvtár használati szabályzatában is változás történt; a Könyvtári Bizottság feladatait ós célkitűzését tartalmazó rósz átkerült az Akadémia ügyrendjébe & többi bizottság felsorolása mellé (Almanach 1880. 96-97.P«), és 1881-től kezdve helyére a III. azaz utolsó pontként az "Irodalomtörténeti okiratokat illető szabályok" került.Ugyanis az Irodalomtörténeti Bizottság az Akadémia Kézirattárában őrzött magyar irodalomtörténeti dokumentumok használatát engedélyhez kötötte, amit az Irodalomtörténeti Bizottság elnöke adhatott meg. Ezt a szabályt iktatták be a "Könyvtári szabályzat" III. pont jaként,a Könyvtári Bizottság feladatait tartalmazó rósz helyébe. Bizonyára a fennálló rendezetlen viszonyok követelték ezt meg. (Almanach 1881-re, 124.p.) 1892-ben ismét felmerült a bizottságban a könyvtár használati szabályzatának reformja (Biz.jegyzk. 1892.okt.21.), de a közbejött sürü főkönyvtárnoki változás következtében ez nem valósult meg csak