Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

27 az 1910-es években.(Biz.jegyzk. 1912.nov.25.) Részleges reformját az 1916.évi Almanach közli (141-145.p.), majd ismét változtatott szövegét az 1936-ban megjelent "Alapszabály és ügyrend" (50-54.P.). A bizottság közreműködésével sikerült a könyvtárban egyre több gondot okozó raktárhelységhiány átmeneti megszüntetését elérni. Uj könyvtári raktárhelységek szüksége már Heller Ágost főkönyvtárnoksága (1894-1902) idején felmerült, aki a főtitkári hivatal alatti udvari részt építtette át raktár céljaira. 1902-ben Hellebrant Árpád alkönyvtárnok a könyvtárról szóló jelentésében megemlíti a bérház földszintjének a palotához csatlakozó dunaparti részét raktárnak átalakítani. (Ak.Ért. 1902. 243.p.) Ez akkor csak jelzés maradt. Legközelebb Szily Kálmán főkönyvtárnok eleveníti fel az elgondolást 1911-ben a bizottság előtt.(Ak.Ért. 1911. 413.p.)Ezt fokozottan támasztotta alá, hogy az 1897. XLI. tc. kötelespéldány rendelet szigorú végrehajtása kapcsán rengeteg nyomtatvány ömlött be az Akadémiai Könyvtárba. Ebből akkor kiszemelték az értékesebb nyomtatványokat, ezeket feldolgozták, a többi azonban feldolgozatlan állapotban gyűlt halomba. A bérház földszintjének beépítése helyett Szily Kálmán idejében a volt főkönyvtárnoki lakást, a palota Akadémiai-utcai oldalán és a volt Schenek-lakást rendezték be raktárnak. (Vö.: Melich J.: Az Akadémiai Könyvtár megnyitásának százados évfordulójára 1844-1944. 20.p. Ms. 369) A bérház dunaparti részének raktárhelységgé való átalakítása 1925-ben következett be már Ferenczi Zoltán főkönyvtárnoksága alatt. Igaz, hogy a Könyvtár ekkor elvesztette viszont a volt főkönyvtárnoki lakásból átalakított rak— tárrészt,amit ismét lakássá alakítottak vissza.(Ak.Ért. 1927. 20.p.) A Könyvtári Bizottság működése az első világháborús évektől kezdve hanyatlani látszik. Tevékenységéről legközelebb 1924-ből értesülünk, amikor albizottság tett javaslatot a könyvtári ügyekre vonatkozóan. A javaslat kiterjedt uj tisztviselők kinevezésére, (Hellebrant Árpád betegsége, majd nyugalomba vonulása, illetve Szily Kálmán halálával kapcsolatban) 5 a megrendelt és fizetetlen könyvszámlák rendezésére; a külföldi cserepartnerek és cserekiadványok jegyzékének összeállítására stb. (Biz.Jegyzk. 1924.okt.13. és