Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok

23 ságot jelölt ki. (Biz.jegyzk. 1875.febr.14.) Az albizottság által kidolgozott uj könyvtári szabályzatot az Akadémia összes ülése 1875.márc.22-én elfogadta. (Ak.Ért. 1875. 60.p.) A szabályzat nyomtatásban is megjeleat. (Akadémiai Almanach, a továbbiakban rövidítve s Almanach, 1876-ra, 240-242.p.) A szabályzat magában foglalta a Könyvtári Bizottság uj célkitűzéseit, feladatát, amely azután a bizottság fennállása folyamán mindvégig irányadó maradt. Ez nemcsak annyiban jelentett ujat, hogy a feladatok jobban a könyvtár profiljához igazodtak, hanem abban is, hogy először állapították meg elvszerüen a bizottsági tagok összetevőit. A könyvtár bizottságának tagjai: - mondja a szabályzat - "az Akadémia elnökei, főtitkára, az osztályok elnökei és titkárai, végre a főkönyvtárnok". (Uo.) Ez a későbbiekben - 1905-ben - tovább bővült azzal, hogy meghívták bizottsági tagokul a Nemzeti Muzeuml, az Egyetemi és a Műegyetemi könyvtár igazgatóit (Ak.Ért. 1905. 353.p.), 1945 után pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatóját. (Biz.jegyzk. 1947.máj.29.) A bizottság határozatai nemcsak a könyvtár belső rendjében, használatának ujabb szabályozásában, saját célkitűzéseinek megváltoztatásában jutottak kifejezésre, hanem az Akadémia alapszabályai 52. paragrafusának újjáalakításában is. Eddig ugyanis e paragrafus szerint az alkönyvtárnokot, a "könyvtártiszteket", a gyüjteményőröket az illető osztály ajánlata alapján, az összes ülés titkos szavazással, egyszerű többséggel szintén az Akadémia belső tagjainak sorából választotta. Lónyay Menyhért bizottsági elnök e paragrafus megváltoztatását ajánlotta, mert "nem tartja Indokoltnak és célszerűnek, hogy a könyvtár tiszti állomásait csakis akadémiai tagokkal lehessen betölteni; sőt éppen ellenkezőleg kívánatosnak tartja, hogy az alkönyvtárnoki állomásokra olyanok alkalmaztassanak kiknek idejét és figyelmét szakszerű tudományos és irodalmi munkásság a könyvtárnoki teendőktől el nem vonja". (Biz.jegyzk. 1875.márc.16.) Az 1875. évi nagygyűlés elfogadta a bizottság javaslatát az 52. paragrafus megváltoztatására. (Biz.jegyzk. 1875.okt.29.) Ez időtől kezdve a Könyvtári Bizottság működése a könyvtárra nézve, valóban hatékonyabb lett. Nagyobb hangsúly esett a könyvek és