Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)
A Magyar Tudományos Akadémia elnökségéhez és igazgatótanácsához tartozó bizottságok
22 ra a bizottság jegyzőkönyvét Arany János.) Sem ez, sem a következő ÜIÓB, amely pedig sokkal népesebb volt (11 fő) semmi jelét nem adta a munka fellendítésére vonatkozó törekvésének; még mindig a mult "hagyományait" követte a problémák elintézésében. (Biz.jegyzk, 1874. márc.l. és 1875.jan,31.) Két hét múlva mégis igen nagy változást tapasztalunk a bizottság tevékenységében. Ekkor kezdett foglalkozni intenziven a könyvtár problémáival. Először a könyvtár belső munkájának átszervezésére irányította figyelmét, mert a felgyülemlett tannivalók sokasága, a könyvtárhasználat fokozódása arra késztette, hogy mindenekelőtt ezen a területen proponáljon változtatásokat. Megállapította, hogy a könyvtár "tiszti" személyzete nem lehet kevesebb, mint egy főkönyvtárnok, két alkönyvtár-nők ós egy kézirattári őr. A felgyűlt munkák befejezése céljából pedig indokoltnak találta egy dijnok (szerződéses tisztviselő) alkalmazását a lajstromozási munkákhoz, és hasonlólag a Kézirattárban elvégzendő feladatokra, hat hónapra egy szakértő és egy megbízható dijnok felvételét. A bizottság körülhatárolta a könyvtárnokok feladatkörét. Kimondta, hogy "a főkönyvtárnok hivatásai a könyvtár szaporítása ós kiegészítése céljából az irodalom ós könyvpiac figyelemmel kisérése; a könyvtdrrendezósi és lajstromozási munkálatok vezetése. Az alkönyvtárnokok feladatai a könyvtár rendezésének, lajstromozásának óa kezelésének ÖBSzea teendőit végezni". (Biz.jegyzk, 1875.febr.14.) Ez teljesen uj rendszer volt, mert eddig maga a főkönyvtárnok is lajstromozott, katalogizált és minden egyéb könyvtári munkát végzett. Uj rendszert kívánt a bizottság megvalósítani az alkönyvtárnokok munkaidejének, a könyvtár uj nyitvatartásának megfelelő, meghosszabbításával. Kötelesek voltak délelőtt 10-1-ig a könyvtárban tartózkodni, amikor a könyvtár csak az akadémiai tagok számára volt nyitva, és délután 3-7 között felváltva, amikor a közönség használhatta a könyvtárat. Ez személyzeti problémát vont maga után, mert Budenz József, aki közben 1872-ben egyetemi tanár lett, nem tudta az egész napos elfoglaltságot vállalni ós uj alkönyvtárnokról kellett gondoskodni. (Biz.jegyzk. 1875.márc.l6.) A könyvtár 1865-ben készült használati szabályzaténak revíziójára egy négytagú albizott—
