Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

156 mindjárt dr.Fleiecher Gyulának, a XVXII-XIX. századokban a bácsi képzőművészeti akadémián tanult magyarokról készített munkája, melyet az alulírott megbízásából ós a Gyűjtemény-Egyetem támogatásával állított össze és amely már hosszabb idő óta kiadásra vár.) S amint az Archaeologiai bizottság megbízást ad az Archaeologiai Értesítő szerkesztésére, talán a képzőművészeti bizottság is megtalálja a módjót annak, hogy az ujabb és különösen a XIX. Bzózadi művészet tudományos feldolgozásával rendszeresen foglalkozó orgánumra tegyen szert. E tárgyban megbeszélést folytattam dr.Hekler Antal és dr.GereVloh Tibor egyetemi tanár, l.t. urakkal is, akik a fennt körvonalazott programm alapelveivel egyetértettek, Dr.Hekler Antal tanár ur a megbeszélések során felvetette azt az eszmét ie, hogy a képzőművészeti bizottság - legalább egyelőre - az O.K. Szépművészeti Muzeum Évkönyveivel léphetne olyanforma viszonyba, mint amilyenben az Archaeologiai Bizottság van az Archaeologiai Értesítővel, vagyis az emiitett Évkönyveket hivatalos orgánumává választhatná és azt bizonyos támogatásban részesíthetné. A bizottság rendes tagjai talán a következők lehetnénekj Elnök: Berzeviczy Albert, Előadó: Tagok; b, Forster Gyula, Gerevich Tibor, Hekler Antal, Hültl Dezső, gr. KLebelsberg Kuno, Négyesy László, Petrovios Elek, Yoinovich Géza, Zala György, gr. Zichy István, A megalakult bizottság feladata lenne aztán, hogy magát meghívott tagokkal kiegészítse." (RAL. 551/1932) A bizottságnak ez a soha szabályokba nem foglalt terve igen alkotó jellegű, különösen ha a megalakulás lassú körülményeihez hasonlítjuk, Nemcsak a gyakorlati tennivalókra szóló reagálásban tükröződik ez, hanem elsősorban a művészettörténeti vonatkozásban elfoglalt nézeteiben, az Archaeologiai Bizottsághoz való viszonyóban, sőt ezen túlmenően az egész Akadémia feladatóról alkotott véleményében, Sajnos a bizottság fent vázolt törekvéseinek megvalósítására nem lehet érdemben válaszolni. Az iratanyag annyira hiányos, hogy elhamarkodott lenne bármilyen értékelésre vállalkozni. Lehetséges, hogy bizottsági kéziratok a Jövőben felbukkannak még valahol ós majd módosítják az általunk megrajzolt képet. Ez azonban eléggé valószínűtlen, mert Petrovica Elek azt irja Voinovich Gézónak 1945.márc.19-én irott levelében, hogy Összes kéziratai megsemmisültek (1. MTA Könyvtára Kézirattár, Voinovioh levelezés). Márpedig a bizottság iratait rendszerint az előadó őrizte. Adatok hiányában tehát, csak néhány szempont felvetésére ezoritkozhatunk. Hogy milyen nagyra értékelte a bizottság a szegedi Templom-tér