Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854–1949 (A MTAK kiadványai 70. Budapest, 1974)

Az MTA I. Nyelv- és Széptudományi osztályának bizottságai

157 épületcsoportjának jelentőségét, azt Hekler Antalnak a bizottság ülésén elhangzott mondatával érzékeltethetjük: "A szegedi templomtér Európában is az utóbbi évek legjelentősebb építkezéseinek egyike, nálunk pedig határozottan legjelentékenyebb képzőművészeti alkotása napjainknak." Ennek alapján a bizottság ugy találta, hogy ezt az építészeti alkotást kell legközelebb jutalmaznia a Weiss Fülöp-féle alapítványból. ÉB mivel a Templom-tér alkotója - Rerrich Béla - időközben meghalt, a jutalom összege özvegyének adassék ki (Biz.jegyzk. 1933.ápr.l9.). A jutalmat az 1934.évi nagygyűlés az elhunyt "igazolandó örökösének" Ítélte oda (Ak.Ért. 1934. 220.p.). Három olyan kezdeményezés is a bizottság nevéhez fűződik, amely programjának megvalósításával volt összhangban. Egyik, amikor pályázatot hirdetett Lotz Károly életéről ós művészetéről szóló monográfia Írására. Ennek eredménye Ybl Ervin: Lotz Károly élete és művészete o. mü lett, amely a Könyvkiadó Vállalat kötetei között látott napvilágot 1938-ban, de amit klisék készíttetésével a bizottság támogatott, A bizottság másik kezdeményezéseként született meg & Zádor A, - Rados J.: A klasszicizmus építészete Magyarországon oi— mü, 1943-ban megjelent kiadvány. Ennek előzménye az volt, hogy Budapest székesfőváros jutalom dijából az Akadémia pályázatot tűzhetett ki "A neoklasszicizmus építészete Magyarországon" cimmel. A harmadik próbálkozás Székely Bertalan naplójegyzeteinek és elméleti iratainak kiadósa volt. Ennek munkálatai meg is kezdődtek Lándor Tivadar öszszeállitói ós szerkesztői tevékenységével. Az Akadémia pénztári utalványkönyve szerint erre kifizetések is történtek, a mü azonban a bizottság kiadásában nem jelent meg (Biz.jegyzk. 1933.nov.27, és 1939.jan.l6.). A bizottság további tevékenységéről csak feltevéseink vannak. Működése minden bizonnyal lelassult, vagy talán teljesen meg is állt. Erre utal az, hogy nem jelentetett meg többé kiadványokat, valamint az, hogy 1941-ben megalakult a Művészettörténeti Bizottság, amely feladatait tekintve átvette a Képzőművészeti Bizottság célkitűzéseinek lényeges és fontos részét. A II. világháború után a Képzőművészeti Bizottság nem alakult