Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
59 JUk, s hogy viszontagságaink meg nem törték a Mindenség Urába vetett bizodalmunk&t - hogy türelmünk próbára tétetett é s megedződött ." 66 Az Akadémia 1858-as célkitűzései között találunk egyet, mely jelentőségében nem olyan súlyos és alapvető, mint az Idézettek, de jellemzően vall arról, hogy az Intézet, mely jövendő működését a nemzet egészének áldozatkészségére épiti az egész nemzet akadémiája kiván lenni. Toldy Ferenc titoknokl beszámolója Ígéri a reménylett akadémiai épületről beszélve: "mely, ha létesül, képesek leszünk kincstárunkat, u.m. 60 ezer kötetet meghaladó könyvtárunkat, az öszyes közönségnek ls m e g ny 11 ha t n i ."67 Az Akadémia bármely tevékenységének ilyen szélesre tárását eddig csak az 1848-as követelések Ígérték. Most 58 bizonyít, hogy nem felejtette el 48-at Miközben e korszak akadémiájának alapvető problémája és célkitűzése nemzeti jellegének és függetlenségének megtartása és az Akadémia működésének széles nemzeti alapokra való helyezése marad; az elnöki beszámolóban nyugodt öntudattal hangzik elt "Öszveköttetései a tudós világgal, ezen üdőszakban is gyarapodtak és bővültek." 6 8 Dessewffy Emil a korszakot lezáró és kiteljesítő, palotaavató ünnepélyre küldött üzenetében foglalja össze a múlt és jelen célkitűzéseit és problémáit. "Magunkra szoritkozásunkat, magiunkba zárkózásunkat,az eszközöket, miknek alkalmazása a tisztán védelmi állásban vala czéiszerü, maguk anyagi helyzetünk kívánalmai teendik lehetetlenekké ugyanakkor, midőn bevonatva az anyagi érdekek és a közgazdászat! fejlődések mozgalmába, és impetussal sodortatva át a kor azon ösvényére, melyen épen az érdekek, mint irányadók szerepelnek, egy seregét látandjuk keletkezni oly érintkezési pontok és alkalmaknak a miénknél előbbre haladott műveltségekkel, melyek hatását szellemi életünk természete és fejlődése meg fogják érezni Az értelmi és anyagi fejlődések útjain összefutnak azok szálai és a ható tényezők működése. Értelmi és tudományos haladások szülik az a— rtyagi virágzást és ruházzák fel súllyal a nemzeteket, s Így lesz a tudomány hatalomm á, és viszont az anyagi kifejlődés az értelminek ébresztőjévé." . , . "Mindenképpen válságos tehát a helyzet, és nem szavak, csupán tettek segíthetnek ki bennünket annak nehézségeiből ..." ... "A ki azon tért, melyre a gondviselés rendelte, lefoglalni és sajátjává tenni, azon ösvényen, melyen a kor halad, őt
