Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

II. Az önkényuralom és provizórium korszaka

Illető helyét megtalálni, a súlyt, melyre képesítve van kifejteni és érvényesíteni, a munkát, mely reá mérve van, végezni, a hivatást, melyet sorsa és helyzete reá parancsoltak, betölteni nem birja: annak számára a kor nem hágy fel sem tért, sem helyet! " "Nem oly rég történt, midőn nem volt már egyebünk, mint hazánk és nemzetiségünk, és úgy látszott, hogy az sem akar meghagyatni, azon kérdés lntézteték hozzánk: nem akarnánk-e azért, amit cuitúrának neveznek,ezeket is odaadni cserébe? Adtunk e kérdésre oly büszke és magunkhoz illő választ! Meg lőn kettőztetve a tudomány müvelésének és nyelvünk emelésének szentelt ezen intézmény tőkéje, és állnak építményei! " "A mi feladatunk az, hogy sajátla

g és tulajdonképen magyar szellemi erő munkájával foglaljuk el helyünket azon ösvényeken, melyeken halad az emberiség erkölcsi és értelmi fejlődése, hogy az ez által nyert vívmányok összes tőkesommájának részeseivé saját erőfeszítésünk által tegyük magunkat, s hogy a saját fáradalmaink által nyert, saját szükségeink szerint alakított, jellegünk és tulajdonaink szerint idomított szerzeményt azok kiérdemlett jutalmául tekinthessük." ... "Sőt nyelvünk ls csupán ezen munkateljesítése által és annak folyamában emelkedhetik fel tökélyre, és válhatík a magyar szellem hü kifejezőjévé." 69