Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
58 kívánja az Akadémia működéséhez szükséges palotát és pénzalapot meg61 teremteni - Széchenyi ugyanekkor Döblingből sürgeti az Akadémia tőf\ 9 kéjének növelését. - Az elnök Igényében és célkitűzésében ennél is többet ktváru "A siker, mely ilynemű tudományos intézetek mliködésétől várható a műveltségre, azon közönség részvéte és fogékonyságától függ, melyre Ily intizetnek hatnia kel l. S ezen részvét folyvást és kellő melegségben mutatkozott-e Akadémiánk iránt? Nem elégtelenek-e még ma ls azon eszközök, melyekkel intézetünk rendelkezhetik? S állíthatjuk-e, hogy mindig mutatkozott azon fogékortyság a közönségnél, mely egyedül lehetett volna nagyobb sikerek szülője?" 63 Majd Széchenyi 1842. évi akadémiai beszédének hódolva és a közelmúlt bécsi centralizációs törekvésekre válaszként szögezi le a nemzet akadémiájának célkitűzéseit, mely egyszersmind az alapító óhajának beteljesedése is. "A tudományilag képzett, gazdagított és lehetőleg tökéletesített nyelven művelni és terjeszteni a tudományt, ekkép öregbíteni a magyar közértelmesség sommáját, magasabb szellemi és értelmi kifejlődéshez vezetni a magyart, s ez által emelve tekintélyét, díszét, jelentőségét, arra képesíteni, mikép a műveltségi alárendeltség nyomasztó érzésétől menten ne csak becsülettel és tisztességgel állhasson ott, hova a történet és a világviszonyok rendelték, hanem e felett nemzeti önérzete kielégítést is találhasson annak lélekemelő tudatában, miszerént magához híven, saját nemzeti egyéniségéről le nem mondva, hanem fentartva, értékben emelve és nemesítv e halad az emberiség a világtörténelemben egy magasabb akarat által kijelölt szellemi és erkölcsi czélja felé."" "És ezért ezen intézet, ha magasb rendeltetésének megfelelni kíván, nem lehet egyéb, mint egy szellemi küzdőtér, melyen önérzetünk s azon elénkbe tűzött feladat: a magasabb művelődés magyarosodását tudományterjesztés útján közvetíteni, folytonosan fegyverben és harcban áll a mai cultura korcsositó befolyásaival. A ml feladásunk feladása azt feltételezi, h og y a magyar kislelküen önmagáról ne mondjon le - és nem épen ez-e az, mit az úgy nevezett cultura tőlünk követel?" "... a magyar Akadémia tagjainak ls érezniök kell, mikép ők nem csak tudósok és Írók, hanem egyszersmind a legmagasb magyar szellemi érdekek őrkatonáL" 6 5 "Vannak, tisztelt Akadémia, kik bennünket megérteni még ma sem tudnak vagy akarnak. Ezeket bátran figyelmeztethetjük azon erénynek nagy termékenységére, melynek megmentése itten szóban forog Vannak mások, kik azon magasb rendű és későbbi élvezetekért, melyekre törekszünk, a nemzeti jellem és sajátság, tehát magasabb becsű erkölcsi javak árán megvásárlandó culturának mindjárt gyümölcsözendő áldást ajánlgatnak cserébe. Ezen csábitókat a műveltség fanatikusainak nevezem, és ezeknek a tudományos Intézet álláspontján bízvást adhatjuk azon választ, hogy őket igen jól ismer-
