Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
57 születésének századik évfordulóján rendezett ünnepség. Berzsenyi Dániel síremlékének és Kisfaludy Sándor szobrának felavatása vagy a sárospataki főiskola 300 éves Jubileuma. 5& Az elnyomatás és terror évtizede alatt megváltozott az Akadémia jelentősége és szerepe a nemzeti köztudatban. "A divatból kimenni kezdett" intézmény, melynek munkálkodását a megelőző tlz év alatt a hírlapi vitákban annyi gáncs és kifogás érte "midőn minden, mire nemzetiségünk védelmében eddig támaszkodtunk, tőlünk elvétetett, midőn abból, mire egykor egy szebb jövőnek reményét építettük, csak az egy Akadémia maradt, a romok között, az egyetlen nemzeti intézet, mely a nagy bomlás után még fennállt, s aránylag függetlenül még tisztán nemzeti célokat tűzött ki magának, nem kell-e megváltozni az Akadémia helyzetének is? mely Uly viszonyok között a hazafiak szemében nem csak tudományos intézet vala többé, hanem képviselője nemzetiségünknek, emléke egy szebb múltnak, melyre büszkék voltunk, a jelenben az egyetlen pont, melyet a nemzet sajátjának mondhatott, ... a melynek fenntartása, védelme, emelése nem csak a magyar tudomány, de a magyar hazának érdekében fekszik, s azért nem egyesek, hanem a nemzet kötelessége." Ezt a tényt regisztrálja Dessewffynek az Akadémia 1858. decemberében tartott emlékezetes nagygyűlésén mondott elnöki megnyitóbeszéde is. ". , . azon közérzet, hogy nekünk kötelességeink teljesítésében és feladatunkhozl hűségben megfogyatkoznunk nem szabad, nagyobb mértékben, mint ezelőtt, Akadémiánkra irányozza a közgondolkozást Minél természetesebb, Jogosabb és határozottabb minden oly nemzetiségnek, mely erre magában képességet és hivatást érez, azon óhajtása, hogy előtte a magasabb tudományos kiképződés útjai ne csak elzárva és megnehezítve ne, sőt ellenkezőleg tárva és nyitva legyenek, miszerint annak, ml előtte legdrágább, azaz saját nemzeti egyéniségének feláldozása nélkül, sőt ellenkezőleg ennek párhuzamos kiképzése mellett , vehesse fel magába és azonosíthassa nemzetiségével a magasabb műveltséget: annál becsesebbnek kell lennie a ml szemeinkben is jelenleg Akadémiánknak." Dessewffy Emil, aki mindaddig, mlg az Akadémia alapszabályai megerősítve nincsenek, elhlbázottnak tartja a közvéleménynek a sajtóban megnyilatkozó Akadémia iránti érdeklődését és segítőkészségét, amint az ellep szabályok jóváhagyásával a társulat létét biztosítottnak látja személyes példaadásával, irányító tevékenységének teljes erejével maga áll az élére annak a mozgalomnak, mely a nemzet egészének erőfeszítéséből