Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

II. Az önkényuralom és provizórium korszaka

56 dásban előterjesztett kérelmek meg nem adattak aggodalmai teljesen nem sztintek meg. De további sikeres lépések lehetőségét maga előtt nem látván, és bízván Ő Cs. Kir. Ap, Felségének legkegyelmesebb nyilatkozatában," . . . "s tekintve az államkormány szándékát tolmácsoló cs. kir. belügyminiszter úr fentebbi kijelentését ls: hiszi, hogy valamint az Igazgatóság el van határozva az Akadémia eredeti czélját és az alapítók szándékát mindenkor szem előtt tartonl: úgy az Akadémia ls, működése gyakorlati terén ugyan ezt fogja, Mely bizodalomban a legfelsőbb helyről leérkezett új alapszabályzat ezennel az Akadémiához tétetni rendeltetett."53 "Bár az akadémia óhajtotta volna, hogy az igazgatóság lépései ez ügyben szerencsés sikerrel koronáztassanak; még is azon bizodalommal fogadta az új Alapszabályokat, hogy ezek alapján ls az eredetileg eleibe tűzött czélnak megfelelhetnie lehetséges leszen. "54 55 Belenyugodott ebbe Széchenyi is. Az új alapszabályokat a belügyminiszter csak 1859. január 8-án látta el megerősítési záradékkal és a helytartótanács 1860. március 56 13-án küldte vissza az Akadémiának. Az 1858-ban az Akadémiára "erőszakolt" új alapszabálynak a további fejlődés szempontjából kettős jelentősége volt Dokumentálta, hogy a centralizációs törekvések ellenére Bécs belenyugodott a független magyar akadémia létébe, felhagytak annak a bécsi akadémiába való beolvadására Irányuló törekvésekkel Másrészt sajátos ellentmondásként ez az alapszabály rögzítette "törvényesen" azokat az Akadémia szervezetében megvalósított változásokat melyek a szakszerű tudományos munkálkodást lehetővé tették, de melyeknek alapszabályba emeléséhez az udvar merevsége és az ettől félő akadémiai vezetés nem Járult hozzá Az alapszabályok megerősítése után megszűnt az akadémiai élet kényszerűségből vállalt korlátozása. Az 1858, decemberében tartott nagygyűlésen az egy évtizede elmaradt tagválasztások megújításával és a jutalmak kiosztásával teljessé váltak a társulat megszokott működésének keretei Magyarországon azonban ekkor lélekváltó idők jártak. S a magyar nemzeti akadémia magyarságának és nemzeti voltának lesz elkötelezettje 57 akadémiai jellegének rovására. Ünnepségei és emlékülései már nem a tudós társaság megemlékezései a nagy elődökről, hanem a nemzet tiszteletadása az előtt, amit múltjában és Jelenében magyarnak tartott így válik szinte nemzeti tüntetéssé a Széchenyi emlékünnep, Kazinczy Ferenc