Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
51 lönben la most nem volna, ta ná csos valamelly lényeges változtatást ajánlani, n eho gy ez által magok at m ások Is mintegy felhtva érezzék az egesz alapnak felforgatására ." 1 8 "A német nyelv Iránti aggodolmamat maga a felterjesztés iránti jött parancs szlilte, mellyben nyitván ki van mondva, hogy a rendszabályokat ezen nyelven kell felterjeszteni." írja később. 19 A bizottság elnökének gróf Károlyi Györgyöt kéri fel, tagjaiul Kublrryl Ágostont, báró Eötvös Józsefet, Fogorosl Jánost, Horváth Cyrillt, 20 Wenzel Gusztávot, a titoknokot és a pénztárost nevezi ki. Károlyinak irt levelében Teleki megismétli a Toldynak is kifejtett iránymutatását. "A helytartóságnak a rendőrségi főnökség utján hozzám érkezett ée eredetiben ide mellékelt rendelete szerint kénytelenek vagyunk a magyar nemzeti tudós társaság alapszabályait a mostani körülményekhez és a társulat iránt kiadott legfelsőbb rendeletekhez alkalmazva, legfelsőbb helybenhagyás végett felterjeszteni. Legczélszerílbbnek véltem ezen igen kényes munkálat kidolgozását egy vegyes küldöttségre biznl, melly az 1843 (! ! )-ben ajánlott változtatásokra csak annyiban legyen tekintettel, a mennyiben a£ok magokkal a rendszabályokkal nem ellenkeznek. Ezen küldöttség munkálatát szándékolom azután előbb a kis gyűlésben, később pedig az ez iránt különösen összehívandó igazgatósági tanácsban tárgyalás alá vétetni." 21 A bizottság elaborátumát azzal az előleges kérdéssel terjeszti a március 9-i kisgyűlés elé, hogy "czélszerünek és üdvösnek tartja-e az ülés, hogy a felsőbb rendelet kötelező kívánalmain túl, a tapasztalás nyomán némely egyéb, magokban különben üdvös, javítások lndltványoztassonak;" "Az Illés Ő Exja által megfontolásra kitűzött előleges kérdéséhez szólván, abban állapodott meg, hogy a felsőbb helyt kötelezőleg kívánt alkalmaztatásán túl a rendszabásoknak az egylettörvényhez s a fenforftó viszonyokhoz, csak oly változtatásokat tart tanácsosnak, melyek az országosan helybenhagyott rendszabásokban kitűzött czélok, az ezek létesítésére vezető eszközök és formákkal nem ellenkeznek;" 22 Az Igazgatótanács ülésén Teleki előadja, hogy a bizottmány "úgy találván, hogy az akadémiai rendszabályok az említett egylettörvénnyel ugyan semmiben, de a változott országos állapotokkal több pontjokban némileg összeütköznek, a rendszabásokat gondos átnézet alá vetette, egyszersmind pedig hosszas gyakorlat által szükségesnek mutatkozott azon módosításokra is tekintettel volt, melyek egy törvényes reform reménye fejében koronként életbe léptetve, az 1845-ben kinyomtatott javaslatba is beiktattattak. S az ekép elkészült bizottmány! munkálatot, miután azt ő Exja, saját elnöklete alatt, mart 9. és 13. kisgyülésl, mart 14-én pedig nagygyűlést vizsgálat alá la bocsátotta, mármost a Tekint Igazgatóság eleibe terjesztette. Miután tehát az ujabb felolvastatott, s az belső czélsze—
