Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
II. Az önkényuralom és provizórium korszaka
5 2 rüségét véve egyértőleg helyesnek jelentetett volna ki, de nagyobb változtatások korszertlsége iránt támadt volna kétségeskedés, végre két voks háromnak ellenében a gyakorlatilag hasznos, s a íenálló rendszabások lényegét, mely az Akadémia czélja és erre kitűzött eszközökben fekszik, nem érintő, sőt egyedül az ügyvitel formáira szorítkozó, módosítások mellett nyilatkozott," 2 3 24 Az elkészült új alapszabály-tervezet a többszöri belső ellenőrzés után nem is tartalmaz mást a múlt reformtörekvéseiből, mint ami ténylegesen átment a gyakorlatba és amit az "utasító határozatok" is rögzítettek. 25 így bekerült a tervezetbe az osztályok önálló működése. Meghatározza 26 az összes ülések fogalmát és szerepét. Alapszabályba kerül a szék27 foglaló tartásának kötelezettsége. Az "utasító határozatokból" került az alapszabálytervezetbe az ls, hogy az Akadémia levéltárát a segédjegy28 ző kezeli. A kialakult gyakorlatot rögzíti a könyvtárnokok és gyüjte29 ményőrök "hit aiatt"-i kötelességét és kinevezését leiró §. Az eredeti szövegezéstől eltérően a rágj alapszabálynak megfelelőe n továbbra is 30 megtartja az Igazgatótanács a hatos osztály-szervezetet, a rendes és levelező tagok Jogainak leírásánál is a régi alapszabály szövegezésé31 32 hez alkalmazkodik. Változatlanul tartja végül az eg y alelnöki rendet. Azono s tartalommal, de kikerüli, a cenzúra szónak az alapszabályban 33 való újra említését. Az új szövegezés a célkitűzéseknél az 1, §-ban tér el a régi alapszabálytóL Mig az eredeti szövegezés szerint: "A* magyar tudós társaság a' tudományok és szép müvészségek minden nemeiben a' nemzeti nyelv kimivelésén igyekszik egyedül." Addig a revideált javaslat szavai szerint: " A magyar tudományos academla czélja a tudományok és szépmüvészetek magyar nyelven mivetése és terjesztése; egyszersmind a magyar nyelvnek egész gonddal cslnosbltása és gazdagítása." Az 1854 tavaszán felterjesztett alapszabályok megerősítése soká késett így az Akadémia éveken át a meg nem erősített egyesületek közé tartozott Ez azt jelentette, hogy az 1854. évi június 14-1 kormányrendelet értelmében a gyűlések tartására, azok tárgyának felterjesztése mellett, jóváhagyást kellett kérniök. Ha a politikai hatóság megengedte a gyülé— 35 sek tartását "országfejedelmi biztost" rendelt annak színhelyére ellen36 őrzésül. Az Akadémia 1854. októberében került országfejedelmi biztos 37 felügyelete alá. Az ellenőrzés a jegyzőkönyvek tanúsága szerint az
