Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

II. Az önkényuralom és provizórium korszaka

49 A Bizottmány május 5-én tartott ötödik és utolsó ülésén Andrássy "Jelenté, hogy a bizottmány mortiusl előterjesztését b. Gerlnger Károly úr Ő Exjának általadni s annak szíves részvételét tapasztalta az academia Iránt, ujabban pedig értesült, mikép bizonyos akadály elhárultával gf. Teleki József úr Ő Exja remélhetőleg ismét el fogja foglalhatni az elnöki széket." . , . "Az elnöklő m. gf. arról értesítette egyszersmind az ülést, hogy . . . b. Geringer úrtól . . . vett levelet, melyben a másodelnökséggel helyettesleg felruháztatik; hozzá tevén hogy most ls hazafiúi kötelességének ismeri, a fenforgó rendkívüli körülmények és szükségek tekintetéből e megbizást elfogadni a mig ezek múlhatatlanul tartanak meg is kiván annak felelni amennyiben viszonyai engedik." "Ez által lehetségessé válván a kisgyülések megnyitására, egy kérelem benyújtására kéretett a M. Másod Elnök Ur, melyben a cs. Biztos Ő Exjának abban! közbenjárása a cs, klr. hadi parancsnokságnál vétetik igénybe, hogy a kis gyűlések minél előbb megindiitathassonak." 13 1850. június 10-én az új alelnök nyitja meg csaknem egy évi szünet után az Akadémia "öszves kisgyűlés"-ét, és a következő heti ülésen 14 már Teleki József elnököl. Az Akadémia élete és munkája nagygyűlés és egyelőre igazgatótanácsi ülések nélkül, ismét megindult Az önkéntesen Javasolt korlátozásokkal, a nagygyűlés és Így a tagválasztások, valamint az igazgatótanácsi gyűlések felfüggesztésével, az Akadémia kitért annak a lehetősége elől, hogy a császári hatóságok alapvetően avatkozzanak be működésébe. Az Akadémia "loyalis" volt és a Bach rendszer alatt a kormány olyan intézetnek tekintette az Akadémiát melynek segítségére néhány kormányzati ágban támaszkodott, s melynek a műveltség emelését szolgáló munkáját elnézheti, ha nem keresi a zajos nyilvánosságot De a tudós munkát sem 15 kímélte meg a rendőri ellenőrzés és bürokratizmus zaklatásától, 1852 nyarán, a pesti polgármesteri hivatal tudósítást kért az Akadémia szervezetéről, működéséről és pénztárának állapotáról. Augusztus 26-án jelenti az Akadémia, hogy a Magyar Tudós Társaságot az országgyűlés hozta létre. Mellékll az alaprajzot, említi a nagygyűlések szüneteltetését és a kisgyülések megindítását 1850-ben. Azt, hogy a pénzalapja kereken 365 000 Ft-ra megy, és végül, hogy "alapitói közé Ferdinánd császárt,úgy boldogult Károly és József főhercegeket számíthatni szerencsés," 1852. november 26-án Jelent meg a császári nyílt parancs az egy—