Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
31 Az év májusától kezdve visszatér az akadémiai élet rendes menete. A hó első napján tartott kisgyűlés két, az Akadémián túl tekintő országos 127 érdekű bizottság létrehozásáról határoz. Ezek: Tóth Lőrinc javaslatára az Igazságügy miniszternek a sajtótörvény és a sajtóvétségek felett Ítélő esküdtszékek alakításáról szóló ideiglenes rendelete "a' sajtó érdekében netán szükségesnek látszható módosítások iránt leendő felterjesztés végett". Majd Horváth Mihály előterjesztése annak érdekében, hogy a cs. és klr. titkos levéltárban lévő okiratok "a* történettudomány részére felhasználhatókká tétessenek",és egy " nemzeti közlevéltár " tervét ls felvázolja, 128 Júliusban a kisgyűlés, a márciusi határozatokra visszatérve, felszólítja az osztályokat, hogy az "osztályokra néző reformjavaslatokat és kívánalmakat a' titoknokhoz beadnák, hogy az academiai reform tárgyában kiküldött bizottmány ezek nyomán Járhasson el küldetésében." 129 A titoknok ezen kivtil körlevélben kérte fel a vidéki rendes tagok közül Nagy Jánost, Hetérryi Jánost, Péczely Józsefet, Bltnicz Lajost, Nagy Károlyt, Szlemenics Pált, Horváth Józsefet, Balásházy Jánost, hogy "az académiát öszvesen, vagy osztályát külön érintő reform nézeteit és kívánalmait közölni méltóztassék". 13 0 A nyári szünidő előtti utolsó ülésen kéri fel a kisgyűlés az Akadémia másodelnökét, hogy a XIX. nagygyűlést augusztus végére, vagy szep131 tember elejére hirdettesse ki. Az augusztus elején megfogalmazandó reformtervek ezen kerültek volna tárgyalásra. Azonban szeptember 18-án a titoknok azt jelenti, "hogy az elnök szivesen teljesítette volna a' társaság óhajtását, 's a' nagy gyűlést october elején tartotta volna meg, ha a' jelen súlyos idők azon lehetetlenséget nem vonják vala magok után, melly szerint a' pénztár a' nagy gyűléssel járó költségeket, u. m. a* jutalmakat, tagok utazási költségeit, némelly nyomtatásokat stb. még mo3t el nem viselheti. Minek következtén a' nagy gyűlésnek határozatlan időre el kell haladnia."! 3 2 1849 Január 6-án a császári seregek ostroma miatt az üléseket az elnök felfüggesztette. Április 30-án "az ausztriai seregeknek Pestről kfvonultával, 's ekép a' városnak ostromállapot alól szerencsés felszabadultával valahára ismét összegyűlhetett tagok" újra munkálkodáshoz kezdtek.I 3 3 Ezt a munkát Buda várának ostroma sem szakította meg. Június 4-én "Hanák Jáno s lev. tag Indítványára határozatba ment, hogy miután ministeri rendeletből a* hazai hatóságok és intézetek
