Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
32 sorban kijelentik hódolatukat a' nemzeti kormánynak, az academla ls, melly maholnap talán csak kormányt pártfogással fog fen állhat— ni , szinte járuljon egy, a' nemzeti kormány Iránt engedelmességet, 's az orszáfl kormányzója Iránt tartozó tiszteletét kifejező Irattal az utóbbi elébe/ '134 A hűségnyilatkozat volt az Akadémia 1849. évi működésének utolsó jelentős eseménye. Munkája a júliusban kezdődő nyári szünettel végleg lezárult. A forradalom mégmozgatta az Akadémiát ls. Előtérbe helyezte és felszínre vetette azokat a gondolatokat,törekvéseket,mélyek Széchenyi 1833as első problémafelvetése óta a társulat működésének megjobbltása, célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Akadémián belül értek és izzottak. A ránk maradt reformtervek egyaránt tükrözik Széchenyi, Eáy, Vállas, Balogh Pál és mindazoknak az elképzeléseit, akik nyilvánosan vagy szűkebb baráti körben a tudós társaság megjavítását célzó javaslatalkat megfogalmazták. S ezekből, a most eggyé kovácsolódó töredékekből felrajzolódik elénk annak a korszerű, hivatása magaslatán álló tudós társulatnak a képe, melynek megvalósítása mindvégig a régi Akadé135 mia legnemesebb törekvéseit képezte. Az 1848. évi reformtervek alkotói láthatólag építettek az 1844. és 1845. évi javaslatokra, még az ls előfordul, hogy a négy évvel azelőtti vitákra hivatkoznak. De általánosan jellemző és az addigiakon messze túlmutató elv az, hogy az Akadémia váljék államilag tá136 mogatott országos intézménnyé. 1848 akadémiája széttöri az Igazgatók feudális társulatának kereteit, hogy a megszülető, nemzeti érdekeket szolgáló, független állam legfőbb tudományos intézetévé váljék. A fennmaradt tervek és javaslatok mind azt célozzák, hogy az újjászervezendő tudós társulat azt Jelentse az ország számára, amit Franciaország Intézete jelent a franciáknak. Az Akadémia 1848-49. évi tevékenysége pedig záloga annak, hogy a tudós társaság problémafelvetésével és a közügyek szolgálatával tud országos távlatokban cselekedni és gondolkodni. A nemzeti fejlődés egyik alapkövét képező új akadémia majd orszá137 gos pénzalappal rendelkezik. Tagjai illő fizetést kapnak, igy kizárólag 138 a társaságnak szentelhetik magokat, anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesülnek. Független, autonóm testület, mely saját törvényei szerint
