Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
25 gémek 's pártolást Igényelnek; tanácsokat és utasításokat ád ott, hol valami teendő van." "A' franczia academia e* szerint lényeges befolyást gyakorol a' franczla nemzet tudományos mlveltsőgére 's anyagi Jóllétére, sőt következőleg political állására ls, mivel kitűnő férfiéinak sorából többen lépnek a' státustanácsba és minlsterlumba." "A' kormány, mint a' nemzet különös tekintettel van az academia tagjai Iránt 's azokat kitüntetésekben részelteti." A francia akadémia helyzetét és eredményeit összeveti a magyar valósággal és ennek során megállapítja: "Olly nemzet, melly eszes és tudós férflalt nem becsüli, nem becsüli önmagát, nem érti önjavát, 's nem emelkedett még rendeltetése öntudatára."! 0 2 "Nem akarom vádolni nemzetemet. - írja. - Sok nagyszerű csirái rejlenek annak keblében a' haladásnak, mellyeknek kifejlését fájdalom mindeddig ellenséges elemek akadályozák. Már tanítói intézeteink nyomorú és tespedő állása is elég minden tudományos hajlam kioltására 's minden értelmi magasb kifejlés megakadályoztatásáraj menynyivel Inkább a' fölöttünk uralkodó rendszerek azon sok más Intézkedései, mellyek értelmi kifejlődésünket 's tudományos haladásunkat olly sokképen akadályoztatják. Ez nem maradhat már tovább Így, ennek nem szabad Így maradnia A* magyar értelmességnek ki kell már egyszer zsibbasztó bilincseiből szabadulnia, hogy Így a' nemzet valahára életének 's erejének tisztább öntudatára emelkedhessék. A magyar nemzet jövendője szép, ha isten ls Így akarja A* Jelen nemzedék föladata lerakni annak alapköveit Örömeit élvezni csak a' Jövő szerencsésb nemzedék osztályrésze. Az alapkövek egyikét teszi egy jól organlsált academia" "A. magyar academia reformjáról már sokszor volt szó. Az academia számos üléseket tartott ezen ügyben néhány év előtt a* nélkül, hogy a' sok Időt igénylett tárgynak eredvénye lett volna. Ott vagyunk a' hol voltunk, mert academlánkon ls a' mozdulatlanság átka fekszik, mint minden egyéb lnstitutlonkon, sőt egész nemzeti életünkö n fe általában véve bár mit mondjunk, bár mit tervezzünk, mind ennek semmi eredvénye sőt semmi reménye mindaddig, mlg a' nemzet ezen Intézetet, a' haladás Igényelnek megfelelő jogok biztosítása mellett magáévá nem tesz_l, őjo r r a nemzetiség valódi bélyegét nem üti , 1°3 A tanulmányalt latinul Író Balogh Pál nem értékeli azokat a problémákat, melyeknek az Akadémia alapítását köszönhette. A magyar akadémiát kizáróla g tudományos társaságnak tekinti. Ennek következménye az, hogy a realitásokat oly világosan látó akadémikus a történelmi adottságok és az eddig megtett út valóságát csak egy oldalról látta. A magyar tudományos nyelv megteremtésének szükségessége kiesik a látószögéből. De Ítélete Így ls áll, amikor nemzetközi összehasonlítás fényében megállapítja:
