Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)

I. 1831 - 1849

26 "» . , hogy az alig húsz éves academin, már is olly rothadt és penészes kerekeken forog, hogy ha azt a' nemzethez 's a kor klvánatlhoz méltólag akarjuk fölállítani, alapszabályaink csak igen kevés pontja maradhat meg lényeges változtatás nélkül. Az elmaradtaknak azon megbecsülhetetlen előnye van, az előrehaladtak fölött, hogy nem kell az utat egészen elölről kezdenlök . . . 's a mások által kivívott hasznokat fölfogva, az el nem vesztegetett erőket, új módok s eszközök föltalálására használhatják,'

g Így könnyebben czélhoz juthatnak. Ha a' magyar academin alapszabályinak alkotói ezen elvből Indultak volna, 'a számotvetve azzal, 'quld humerl valeant, quid ferre recusent, 'egészséges alapköveket szerezhettek volna a serdülő Intézetnek, ugy bizonyosan elmaradtak volna azon sok merő experlmentátlók, mellyek most a' haladás kerekeit az academiára nézve megkötik 's jövendőre nézve nehezbbltik. A' más acaderrtókhozi hasonlításról -hogy még egyszer ezen themárn visszatérjek jelennen természetesen szó nem lehet, de igen az utánzásról, 's ha egykor az academlát nemzetünk magáévá teendl, akkor egyedüli 6— hajtásom az, hogy a franczia Instltuthoz hasonló Intézetnek vesse meg alapját, melly mint az, Igazán nemzeti intézet legyen, melly gyökereit a' nemzet életébe ágaztassa szét, 's mellyre - ha az isten ugy akarja, - mint a' franczia a' magáéra - tisztelettel és kevélységgel tekintse a' magyar." 1° 4 Almásl Balog Pál szerint az Akadémia szerkezetének legfőbb hiányosságai: 1./ Az ülések elnökségének bizonytalansága és változékonysága. 2./ Az akadémiai testület cselekvésének az Igazgatótanácstól való függése és korlátozottsága, "A- tudományok érdeke azt kívánja, hogy ott, hol azpknak bővebb kifejtése 's gazdagítása történhetik az e' végre megkívántató eszközök rögtön használtathassanak. A' tudós társaság e' tekintetben semmit sem tehet, mivel kezel az igazgató tanács által teljesen megkötő zvék, 's Így legüdvösb czéljol, és tervel a* legtöbb esetben eredvény nélkül maradnak. És Íme itt fekszik a' tudós társaság munkásságának legfőbb akadálya. Olly társaság, melly életének semmi jelét nem adja, vagy nem adhatja, halva van a' közönségre nézve, 's fájdalom, majdnem ezen helyzetben van jelennen a' tudós társaság, pénztárának szegénysége 's szerkezetének czélszerütiensége miatt." I®

5 3./ A publikációs lehetőségek majdnem teljes megszűnése, minek következtében: "a' leghasznosabb dolgozatok ls a' nemzetre nézve úgyszólván veszve vannak." 4./ "A'magyar academla működésének leggyengébb oldala eleitől fogva a' tagok választása volt." Ennek következménye az, hogy számos tagja van az Akadémiának, akiknek a társulathoz alig van közük és az Akadémián kívül maradtok olyanok, akik " nem megvetendő érdemeket szerzettek, sőt az academlai első-