Szentgyörgyi Mária: Célkitűzések és reformtörekvések a Magyar Tudományos Akadémián 1831–1945 (A MTAK kiadványai 69. Budapest, 1973)
I. 1831 - 1849
22 "Nekünk magyaroknak, kivételes állapotunknál fogva, még különösebb szükségünk ls van egy tudós társaságnak szakadatlan munkálkodására. Nyelvi falat emeltünk tudniillik 8 8 - nagyon dicséretes polltlcal nézetekből indulván ki - honi tudósaink és a külföld tudósai között ; ml által nemcsak a concurrentiát csökkentettük, ami már magában ls nagy baj, hanem lehetetlenné tettük azon ellenőrködést ls, mellyet a külföld szellemi termékeink fölött gyakorolni szokott. A miveltebb országok tudósai egymásnak kártyáiba nézhetnek 's ezt teszik is." "Tudós társaság kell tehát, mint irodalmi mozgató, vagy ha úgy tetszik mint irodalmi blrószék is, és pedig minél függetlenebb tudós társaság ." 8 9 A tudományok és a tudós társaságok története azt példázza, - utal egy másik alapvető problémára a tanulmány szerzője - hogy saját korukon túl utaló eredményeket azok az akadémiák, mutattak fel, amelyek a természettudományok vizsgálatával ls foglalkoztak. A természettudományi kutatás hatalmat jelent - figyelmeztet. - Az alaptudományok törvényeinek feltárása teszi lehetővé népek politikai és gazdasági felvirágzását, '"s munkáilkodnak az Iparnak ama rémületes tanyáiban. - a gyárakban - mellyekben rabláncok készülnek a nem haladó nemzetek _ s z á m á r a •' " 90 "A londoni később úgy nevezett királyi társaság . . . felforgatta az exact tudományok birodalmát, a belháború veszteségeit nem csak kipótolta, hanem felfedezései, 's azon mozgalmak által, mellyek munkálkodásait követték, Anglia mostani nagyságának egyik sarkköve lett." 9 1 Az Akadémia szerkezetét vizsgálva elsőként veti fel az Igazgatóság és az egész társaság egymáshoz való viszonyának ellentmondásos voltát. "Az Alaprajzná l és a Rendszabásokná l fogva a m. tudós társaság két egymástól különböző testületből áll: - Írja - az igazgatótanácsból és a többi (tiszteleti, rendes és levelező) tagok' összességéből. Az Igazgató tanács maga magát egészíti ki, 's a kiadásokról egyedül ő határoz; Ő nevezte ki az első rendes tagokat is. Ülései külön tartatnak, mellyekben a titoknok viseli képét a többi tagoknak Tagjai között van az 1842-dlkl Névkönyv szerint 20 mágnás és főispán, 1 apát és kanonok, és 4 a nemesi rendből." 9 2 Az Encyclopaedlában még jobban élezve foglalja össze ezt a problémát: "e' szerkezetnél fogva az igazgatóság külön testületet látszik képezni, melly soha a' társaság üléseiben meg nem Jelenik,tehát magának a' dolgok állásáról tudomást nem szerez. Az Igazgatóság jelenleg egyes emberek informatiójára határoz, melly lnformatiók sokszor ellentétben állanak a' társaság óhajtásaival. Ülései is ritkán vannak, miből a' következik, hogy az antecendentiákat sem igen tudja. Innen magyarázható azon Ingadozó áJ'.apot, melly a tagokra olly csüggesz— tőleg hat; s fog hatni, mind addig mig az igazgatóság közvetlenebb
